76591. lajstromszámú szabadalom • Erőgéptelep, mely egy belső elégésű- és egy gőzgépből áll

csökken. A hengerfalakra csak a löket elején föllépő melegátvitel veszedelmes.

A 4. ábra egy olyan kétütemű, egyenlő nyomású belső elégésű gépnél föllépő, tetemesen kedvezőbb viszonyokat mutatja, mely a találmánynak megfelelő erőgéptelepben, a 3. ábrán látható nyomástérfogat-diagrammal dolgozik. A hőátvitelnek itt csak kb. 165.000 hőegység maximális értéke van m2-ként és óránként. A lassúbb nyomás- és hőfokesés folytán magasabb értékén marad ugyan, mint a 2. ábránál, azonban az eloszlás az egész löket re egyenletesebb és semmiesetre sem érhpt el a melegátvitel veszedelmes értéket. Emellett tekintetbe veendő még az is. hogy, mint föntebb említettük, a henger falvastagsága, a félannyi elégési nyomás folytán, csak fél oly nagy kell hogy legyen, mint előbb, és hogy a hengerfalban a magas hőfokkülönbség, mely, repedések keletkezése folytán, a henger tönkremené-ének főoka, tetemesen csökken.

Mint már említettük, a‘jelen találmány főelőnye abból áll. hogy az üzemtechnikai szempontból kedvező gőzmunka, az üsszmunkához viszony ítva, nagyobbodik. Lehet ezt a találmányi gondolatot még tovább is kiépíteni, ha ugyanis egy a találmánynak megfelelő erőgéptelepet egy közönséges, azaz olyan gőzerőteleppel egyesítünk, melynek külön fűtött gőzkazánja van.

Az ilyen egyesítés, egy bizonyos gőzmunka teljesítésére, a lehető legkisebb kazánberendezést eredményezi. Ha pl. a gőzmunka olyan nagy kell. hogy legyen, mint a belső elégésű gép munkája és ha a belső elégésű gép termikus hatásfokát annyira csökkentettük, hogy a veszendő melegből keletkező gőzmunka kb. 80%-a a belső elégésű gép munkájának, akkor a külön gőzkazántelepet csak a fönmaradó 20% gőz fejlesztésére alkalmasan kell méretezni. A belső elégésű gépével azonos teljesítményű közönséges gőzerőteleppel szemben tehát kazánban 80%-ot takarítunk meg. Ha, összehasonlítás céljából, olyan gőzerőtelepet tekintünk,

mely az összes teljesítményt csak gőzzel adja, akkor a kazánban a megtakarítás ‘.*0%. Ha pl. 20.000 lóerejű, tisztán gőzüzemű erőgéptelep áll rendelkezésre, akkor ehhez pl. 20 drb. kazánra van szükség. Tehát egy olyan erőgéptelepnél, mely fele részben közönséges, tehát a veszendő meleg kihasználása nélkül dolgozó belső elégésű gépből és felerészben közönséges gőzerőtelepből áll. azonos teljesítmény céljából már csak ]0 drb. kazán szükséges. Ha most olyan erőgéptelepet tervezünk, mely a veszendő meleget kihasználó közönséges belső elégésű gépből és gőzerőtel épből áll. akkor, a föntebbi fejtegetések szerint, a veszendő melegből a belső elégésű gép munkájának kb. 25%-át kapjuk és így, ugyanolyan gőzmunkára, mint a fönti példánál, a gőz 75%-át még külön kazántelepben kell előállítani: n kazántelep tehát még mindig

7.~) kazánból kell. hogy álljon.

A találmánynak megfelelő erőgéptelep, a gőzgép és a belső elégésű gép munkájának azonos aránya mellett, már csak két külön fűtött kazánt igényel. Csak belső elégésű gépekből álló erőtelep természetesen egyáltalában nem igényelne gőzkazánokat, azonban a tüzelőanyag költségei, a Í00 kg. tüzelőanyag (olaj) 7-5 koronás ára mellett lóerőnként és óránként 1-5 fillért tennének ki, míg, a találmánynak megfelelően, olajjal és szénnel is fűtött erőgéptelepnél, á tüzelőanyag költségei lóerőnként és óránként alig .1 fillérre rúgnak.

Azt az ellenvetést lehetne még tenni, hogy a veszendő meleg kihasználásához szükséges berendezések a kazánokban való megtakarítást kiegyenlítik. Ez az eset azonban nem áll fönn. A főgőzfejlesztés ugyanis az égési hengerek falainak melegével történik, tehát a hűtőköpenyek úgyszólván magas elégési nyomás alatt álló tűzszekrények, A fáradt gázok melege ellenben főleg a hengerköpenyekben fejlesztett gőz túlhevítésére és a hengerköpenyek és az azzal összekötött gőzerő