76556. lajstromszámú szabadalom • Detektorelrendezés a drótnélküli távírás és távbeszélés céljaira

- 2 -vén megfelelően beszabályozott (S) te­kercsnél föllépő feszültségnövekedés kö­­vetkeztében fokozott mértékű elektrónát­­áramlás történik az (m, a) közbe, amikor is az átáramló. elektronok lehetővé teszik unipoláris villamosságnak a (B2) telep­ből a (H) hallgatóba való átáramlását, miáltal a külső hullámok hallgathatóvá válnak. A 2. ábrán oly detektor van föltün­tetve, amelynél a csillogófénycső tokban van elrendezve, amely a detektornak a hállgató-földkörbe való kényelmes be­­kapcsolhatása céljából két (D) dugókon­taktussal van ellátva. A kis (B2) telep, amelyet egyetlen elem alkot, szintén a tokban van elhe­lyezve, míg a nagy telephez való kapcso­lás céljából a (Bl és +B1) vezetékekről gondoskodunk. Ezen kapcsokat is célsze­rűen mozdulatlan, második dugókontak­tuspár gyanánt képezhetjük ki, hason­lóan az említett (D) kontaktuspárhoz. A 2. ábrán is (a)-val a csillogófényű cső anódája, (k)-val pedig annak alkálikató­­dája van jelölve. A (Bl) telep 90 voltos és (B2) telep 1 voltos feszültsége mellett a csőnek kb. 1 mm. nyomású argonnal való töltése megfelelő. Lényeges az, hogy a cső használatánál az (m) és (a) közötti térben ne lépjen föl csillogófénykisülés, hanem csakis a (k, m) csőrészben képző­dött elektronok mozogjanak (m)-től (a' felé "oly saját sebességgel, amely ionizáló feszültségük alatt van (unipoláris áram­­átmenet). Erre való tekintettel a kis (132) telepfeszültségét, mely telepet általábau­­véve el is lehetne hagyni, éppen akként kell megválasztani, hogy jó detektorha­­tást az (m, a) térben való csillogófény nélkül érjünk el. A (B2) telep hatása azon alapszik, hogy az (m) és (a) közötti térben való elektrónkisülést karakterisz­tikájának azon részébe helyezi át, melyet a görbe törése jellemez. Miként az a 3. ábrán látható, a görbének ezen törése a szóban forgó fajtájú csöveknél kb. azon ordinátaértéknél van, amely 1 volt fe­szültségnek felel meg. Szabadalmi igények. 1. Detektorelrendezés drótnélküli táv­­irás és távbeszélés céljaira, jellemezve azáltal, hogy nemesgázt vagy nemes­gázkeveréket tartalmazó és (k) alkáli­­katódával fölszerelt csőben közbenső szitaalakú elektróda (m) anóda) van akként elrendezve, hogy a csőnek ezen közbenső elektróda határolta részében (Bl) telep segélyével állandó csillogó­fénykisülés létesül, míg a csőnek má­sik (m, a) része (H) hallgatóval vagy másefféle hozzátartozó készülékkel, valamint az (A) antennához induktiv vagy galvanikus módon kapcsolt (S) tekerccsel van sorba kapcsolva és csil­logófény előidézése nélkül az (S) te­kerccsel átvitt külső áramokat unipo­láris villamosságvezetés révén egy­­irányúakká teszi. 2. Az 1. igényben védett detektorelren­dezés foganatosítási alakja, jelle­mezve azáltal, hogy a csőnek (m, a.) részéve] továbbá kis (B2) telep van sorba kapcsolva, az (m, a) térijén tör­ténő elektronlosságátmenetnek, karak­terisztikája kedvező részébe való át­helyezése céljából. 3. Az 1. és 2. igényben védett detektor­­elrendezés foganatosítási alakja, jel­lemezve azáltal, hogy a. csillogófény­cső a fölvevőkörben való gyors kicse­rélhetősége céljából (D) dugós fogla­lattal van ellátva. 4. Az 1—3. igényekben védett detektor foganatosítási alakja, jellemezve az­által, hogy a (Z) csillogófénycső a kis (B2) teleppel együtt dugókontaktu­sokkal ellátott tokban van elrendezve. íl rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda. Budapeat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom