76555. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás izzókatódás kisütőedényekhez
Megjelent 1920. évi május hó 28-án MAGYAR KIRÁLYI jggngf SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 76555. szám. VII/ff. OSZTÁLY. —üagi^a^i——aga—— ït iïtî Üzemeljárás izzókatódás kisütőedényekhez. NIENHOLD JÁNOS FIZIKUS BERLINBEN. À bejelentés napja 1917 december hó 19-ike. Jelen találmány izzókatódás kisütőedényekre vonatkozik és célja az, hogy önállóan izzókatóda alkalmazása utján lehetővé tegyük sokkal nagyobb energiáknak a kisütőedényen való átbocsátását, mint eddig lehetséges volt. Ennek lehetősége a következő megfigyelésekből következik: Ha 0.001—10 mm. es vákuumban két elektródát, amelyek közül az anóda hűtött fémből, a katóda pedig szénliől vagy fémből van, a közönséges ívlámpa módjára rendezünk el, azokat gyújtás céljából egymással érintkezésbe hozzuk és azután széthúzzuk, akkor villamos fénykisülés áll elő. Megfelelő viszonyok között határozottan rétegezett, széles villanófénykisülést észlelünk pl. 220 volt feszültségnél, mimellett, az elektródák elrendezése szerint az áram erőssége 5— 100 ampérig mehet. Ez a kisülés önálló, mert a katóda az anódával való pillanatszerű érintkezés következtében izzókatódává vált, amelynek izzási hőmérsékletét az elektródáknak egymástóli eltávolítása után főleg a ráeső pozitív iónok tartják fönn önálló módon. Az izzókatódának ezen önálló fűtése közvetlen; de e helyett közvetett Önálló fűtést is idézhetünk elő a kisülési folyamat következtében az edény ben előállított és a katódára vezetett vagy a magas vákuum esetélien arra sugárzó hőmennyiség fölhasználásával. Ezen önálló kisülés megindítását természetesen nem kell a két elektródának érintése útján az ívkisülés módjára előidézni, hanem úgy is járhatunk el, hogy a katódát először mesterségesen csak rövid időn át bekapcsolt, rajta közvetlenül átbocsátóit fűtőáram útján a szükséges kezdeti izzási hőmérsékletre hozzuk. Ha azután a kisülés beállt, akkor az a katóda mesterséges fűtésére alkalmazott áram kikapcsolása után is fönmarad. Továbbá a katódának kezdeti izzási hőmérsékletét mellette elrendezett izzótestnek, pl. Nemst-féle lángzónak hőkisugárzása révén is előidézhetjük. A kisülés megindulását bármi módon előállított és a kisülés pályájába hozott nagyobb mennyiségű iónok révén is előidézhetjük. Az izzókatódának ezen önálló fűtését Lieben-féle csőnél is alkalmazhatjuk, főleg ha azt nagy frekvenciájú generátor gyanánt igen nagy energiák számára akarjuk használni, de alkalmazhatjuk mindazon készülékeknél is, amelyek izzó
