76553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több, változó vagy tetszőlegesen megválasztható, de egymáshoz képest külömböző frekvenciájú elektromágneses hullámvonal egyidejű fölvételére vagy kibocsátására
3 — van kapcsolva. Egy átkapcsoló lehetővé teszi, hogy a telefonnal és tömkondenzátorral fölszerelt (q) detektort tetszés szerint a jobboldali vagy baloldali körhöz kapcsoljuk. Természetesen mindig azt az állást fogjuk választani, amelyik az éppen fönforgó hangolásnál a legtisztább hanghatást adja. A 3. ábra azt mutatja, hogy az (m, n és o) tekercseket soros kapcsolásban állandóan is hagyhatjuk a detektorkörben. Az (r) kapcsolóval fokozatosan előkapcsolhatjuk a. (p) fojtótekercset, amely a hangerősség beállítását érjük el, mimellett az (r4) állás a legkisebb, az (rl) állás a legnagyobb hanghatásnak felel meg. A 4. ábra szerint rövid hullámoknál a hanghatás további fokozása érhető el az (r) kapcsoló (0) állásában. Minthogy ugyanis rövid hullámoknál a (d) tekercs önindukciója az (a és b) tekercsek önindukciójához viszonyítva kicsiny, a (d) tekercsen átmenő áramok sokkal erősebbek, mint az (a és b) tekercseken átmenők úgy, hogy a 4. ábra szerinti kapcsolásnál bizonyos körülmények között az (m és n) tekercsek fojtó hatása fölülmúlhatja ezek energia föl vevő hatását. Erre az esetre az (m és n) tekercseket az (rO) kapcsolóállás révén kiiktatjuk. A kapcsolás, mint az 5. ábra mutatja, kapacitiv úton az (e) kondenzátoron is foganatosítható, minthogy ez is szimmetrikusan fekszik a rezgő elágazáshoz és a mellékkor rezgései reá lefolyást nem gyakorolnak. A mellékkor kapcsolása a hozzátartozó detektorkörrel nem okoz nehézséget; az 1. ábrán ezt az (i) tekercs jelzi (amely a detektorkörhöz tartozónak tekintendő). Nem szorul külön magyarázatra, hogy az induktiv kapcsolat helyett, amely az ábrákon van föltüntetve, konduktív vagy vegyes kapcsolatot is alkalmazhatunk; az is magától érthető, hogy a kapcsolás mértéke a tekercsek helyi eltolása útján szabályozható. Az egyes tekercsek és kondenzátorok méretezésénél és az (x, y, z) pontok helyének megállapításánál nem szabad. figyelmen kívül hagyni azt, hogy az egész rezgő rendszer a rezgő elágazáshoz a szimmetrikusan gerjesztetik. Ez az áram és a feszültség elosztására nagy lefolyást gyakorol; az egyes rezgő utak csillapítását és ezek kapcsolási viszonyait gondosan a kitűzött célnak megfelelően kell megválasztanunk. Ha továbbá megfontoljuk, hogy a fő- és mellékkörhöz tartozó egyes elágazások rezgései között fáziseltolódások teljesen el nem kerülhetők, úgy világossá válik az olyan pontos hangolás fontossága, amely az összes rezgő utakat és az összes hangolási körzeteket egyaránt figyelembe veszi. Ha „nagyon messzemenő“ hangolási értékek az (x, y vagy z) pontoknak csekély helyzeti eltolásait kívánnák meg, úgy az elágazó vezetékek átkapcsolása az új (kiigazított) elágazási pontokra természetesen önműködően történhet, amennyiben pl. az átkapcsolókészüléket a messzemenő hangolást llevezető szabályozókészülékkel kény- Szermozgásúan kötjük össze. Különböző frekvenciájú két hullámvonal egyidejű fölvétele mellett az új eljárás más célokra is alkalmassá tehető; használható ugyanis azon erős zavarok kiküszöbölésére, amelyeknek a vevőállomások gyakran idegen'’ adóállomások, pl. valamely aránylag közel fekvő nagy állomás, részéről ki vannak téve. Ezen célból a körök egyikét, tehát a fő- vagy mellékkört, a zavaró hullámhosszra hangoljuk, mimellett a másik körben minden más hullámhossznak megfelelő rezgő vonalakat zavartalanul fölvehetünk. Az előzőkben egyszerűség kedvéért csak két, különböző frekvenciájú hullámvonal vételéről volt szó. Közelfekvő az eljárásnak kiterjesztése három vagy több hullámvonalra, aminek elérésére többféle út áll rendelkezésünkre, ezeket azonban nem ismertetem, minthogy az eddigi ismertetett utakkal szemben semmiféle lényeges újítást nem mutatnak. Amennyiben a rezgő elágazás, mint az 1. ábrán, kondenzátort tartalmaz, az ismertetett eljárásnak különösen egyszerű kiterjesztő-
