76541. lajstromszámú szabadalom • Utántölthető szárazelem és eljárás annak előállítására
Megjelent 1920. évi május hó 18-án. SZABADALMI LEÍRÁS 76541. szám. , Vll/i OSZTÁLY. Utántölthető szárazelem és eljárás annak előállítására. ABELSBERG PÁL TANULÓ MÁTYÁSEÖLDÖN. A bejelentés napja 1918 október hó 19-ike. Találmányom tárgya utántölthető szárazelem és eljárás annak előállítására. A találmánybeli .szárazelem lényege abban van, hogy ax rúd-, hasáb- vagy más alkalmas alakú szénelektródát körülvevő depolarizátorréteg ,egy a találmány szerinti sajátos módon összeállított elektrolitmasszával van elegyítve és ezen réteg van egy ,az előnyösen edényszerűen kiképezett és a szárazelem külső burkolatát képező cinkelektródával összeköttetést létesítő, sajátos módon .előállított elektrolitmasszával körülvéve. A mellékelt rajzon a találmány szerinti szárazelemnek egyik foganatosítási alakja van kiviteli példaképpen hosszmetszetben föltüntetve. , Az előnyösen hengeralakú és alul zárt fenékrésszel biró (a) cinkelektróda belsejében a rúdhasáb- vagy más alkalmas alakú (b) szénelektróda van elhelyezve, amelyet alul a cinkelektróda fenékrészében levő (c) gipsztömb, fölül pedig a depolarizátor- és elektrolitréteget lefödő (d) aszfaltréteg rögzít helyzetében. A (b) szénrudat az (e) elektrolittel elegyített depolarizátorréteg, ezt pedig egy (f) elektrolitréteg veszi körül. E rétegek és a szárazelemet fölül lezáró (d) aszfaltrétegek között a szokásos módon egy (g) fürészporréteg lehet beiktatva. Az elektrolit és depolarizátor rétegből elpárolgó nedvesség pótlására az elektrolitrétegbe egy (h) üvegcsövet torkoltatunk, amelyen át vizet tölthetünk a szárazelembe. A találmánybeli szárazelem depolarizátorjának előállításánál akkép járunk el, hogy szalmiáksót, cinkkloridot, barnakövet, szénport, gipszet és egy töltőanyagot, előnyösen lisztet, homokot vagy hamut egymással szárazon összeelegyítünk, és porainkban visszük a szénelektróda köré,, célszerűen olykép, hogy a szénelektróda köré egy megfelelő ínéretü üveg- vagy bádoghengert helyezünk és a depolarizátort a formahenger és a szénelektróda közötti üregbe beledöngöljük. Ennek megtörténtével a vékonyfalú formahengernek a helyén változatlanul •való meghagyása mellett a formahenger és a cinkelektróda közötti térbe az elektrolitmasszát döngöljük be ugyancsak poralakban, amely szalmiáksóból, cinkkloridból, gipszből és egy alkalmas töltőanyagból, pl. lisztből, homokból vagy hamuból áll. Előnyösnek bizonyult a következő depolarizátormassza :
