76522. lajstromszámú szabadalom • Rostély, főleg vándorrostély

vagy bütykösek vagy t'ogazottak, köralakú tárcsák alkalmazása esetén ezeket excentrikusan ágyazatik.

A tárcsák emellett távolságtartók közbehelyezése mellett vannak a párhuzamosan haladó rostély rúdtartókra elhelyezve, aholis az elrendezés olyan, hogy minden egyes tárcsa a kétoldalt szomszé dós rúdnak két-két tárcsája között foglal helyet.

Ezáltal a rostélyközök önműködően lisztíttatnak és így a levegő hozzááramlása állandóan bőséges.

A találmány tárgyának célszerű foganatosítás! alakjánál, melynél csuklós, pl. Gall-lánc talál alkalmazást, a lánc csapjai alkotják egyúttal a, forgatható rostélypálcatartókat.

Az elemeket célszerűen nem egyforma nagyra képezzük ki; ez a kiképzés is elősegíti minél nyugtalanabb fölület keletkezését.

A mellékelt rajz a találmánynak példaképem foganatosítási alakját szemlélteti. Az

1. ábra a találmány szerinti vándorrostély oldalnézete, a

3. ábra fölülnézete, a

2. és 4. ábrák részletrajzok.

A rostélypálcák a találmány szerint az

(1) Gall-lánc (2) csapjaiban ágyazott (3) forgástestek gyanánt vannak kiképezve. Ezen rostélypálcák az 1. ábra szerint egyenlő nagyok, azonban különböző ragyságúak is lehetnek. Mint az 1. ábra középső része és jobboldala mutatja, kerek tárcsák helyett, a rostélypálcákat bütykös (3’), illetve excentrikusán ágyazott (3”) tárcsák gyanánt is kiképezhetjük. A (3) tárcsák minden egyes (2) pálcatartón (4) távolságtartók közbehelyezése mellett vannak fölfűzve, még pedig úgy, hogy az egyes (3) korongok kétkét szomszédos (2) pálcatartón egymáshoz képest eltolva vannak elrendezve úgy, hogy minden egyes (3) korong a pálcatartóval kétoldalt szomszédos pálcatartókon ülő két-két (3) korong közé nyúlik.

Ha porszéntüzelés esetén szükségesnek bizonyulna az egyes korongok között fönmaradó közök csökkentése, akkor a

(3) korongokat, a 4. ábra szerint, kétoldalt egy-egy (9) gyűrűs karimával látjuk (4. Az egymással szemben fekvő (9) karimák csökkentik a szabad rostélykeresztmetszetet úgy, hogy a porszén rajta keresztül nem hullhat.

A (2) pálcatartók forgatása célszerűen a végükre fölerősített (6) fogaskerék útján, a közös (7) fogasrúdról történik (3. ábra). A vándorrostély (1) lánca az (5, C>‘) lánckerekek között fut, míg az (5) lánckereket pl. a (8) fogaskerék hajtja meg. Két-két, egyúttal lánc-csapat alkotó

(2) pálcatartó közé esetleg még egy pálcatartó is iktatható.

A (4) távolságtartók lehetővé teszik a szabad rostélyf ölület változtatását, amennyiben két-két (3) korong közé helyezett egy vagy több (4) távolságtartóval a korongoknak egymástól való távolságát növelhetjük. Ez a növelés nem csupán a távolságtartók számával, hanem vastagságával is eszközölhető.

A talál mán % szerinti kiképzés sík rostélyokon is alkalmazható, pl. mozdonyokon sík, rézsútos vagy lépcsős kiképzés mellett.

A rajz 1. ábrája példaképen oly elrendezést szemléltet, melynél a (10) garatból a vándorrostélyra hulló szén ezen vándorrostélyon való végi ghal adása. után, az egyúttal légelzárót alkotó rézsútos, fix

(11) rostélyra hull, mely a (12) csapokon ágyazott, korongalakú (10) rostélyelemekből áll. Ezeknek külön forgatásáról nem kell gondoskodnunk, amennyiben a lehulló szén a (11) lejtőn való legördiilése közben a (10) korongokat forgásnak indítja. Ha a (3) korongok különböző átmérőjűek, akkor a rostélyon nyugvó szénréteg föl fekvési fölülete még nyugtalanabb lesz.

A találmány szerinti rostély az említett előnyökön kívül, még azzal a nagy előnynyel jár, hogy a rostélyrudak élettartama tetemesen nagyobb, bármely eddigi ros-