76512. lajstromszámú szabadalom • Elektromos táv-, forgás- sebességmutató

(K3) kapcsa között a fegyverzet forgása által létesített, a transzformátorikus feszültséggel egyenlő fázisú (B) feszültség fekszik.

Az (E) fölvevők szintén két csévével, vagy (SÍ, S2) csévecsoporttal birrtak, melyeknek kapcsoló pontjai a föladó (K3) kapcsával távvezeték útján kapcsoltatnak össze, míg a szabad végek a helytálló föladótekercs szabad végeire vannak kapcsofva.

A rajzban szemléltetett példában (El) oly fölvevő, melynek kivitele pontosan a közvetlenül mutató Evershed-féle ellenállásmérőnek felel meg. A két tsévecsoport 90° alatt keresztezi egymást; közös befolyásuk alatt áll be a mutatót hordó (N) lágyvastű.

Az (E2, E4) fölvevők másképpen vannak szerkesztve. Az (F) vasmag, mely gyűrűalakú iégréssel bir, ez utóbbinak két sarkában elrendezett, egymás mögé kapcsolt (SÍ) és (S2) csévék által gerjesztetik. A két csövének kapcsoló pontja a (K3) kapoccsal van összekötve, a szabad csévevégek pedig a helytálló fölvevőcsévének szabad végeivel. A gyűrűalakú légrésben rövid zárási cséve leng, mely a belül fekvő vasmag keresztmetszetét körülfogja. Ez a cséve úgy áll be, hogy a tekercselési fölületét váltakozó mező nem járja át. A légrésnek az a helye, ahol ez bekövetkezik, meg van állapítva az (Sl) és (S2) csévék végpontjain uralkodó feszültségek viszonya által; az említett hely közelebb fekszik a gyöngébben gerjesztett csévéhez és a légrés közepében fekszik, ha mindkét cséve egyenlő feszültséget kap. Ez akkor történik, ha a feladó fegyverzete nyugalomban van.

Ha a feladó fegyverzete forog, akkor oly feszültség keletkezik benne, melynek iránya forgás irányával adva van. Nagysága a föladó fegyverzet állandó mezeje mellett, csupán a sebességgel arányos; növeli a feszültséget az (Sl) fölvevő csévéken és csökkenti azt az (S2) fölvevő csévéken az egyik forgási iránynál, míg ellenkező forgásnál a folyamai éppen ellenkező. A fölvevőkben ezáltal a csévefeszültségek viszonya, mely mozgó rész beállítására egyedül mérvadó, változik, úgy hogy az utóbbi minden egyes sebességnél bizonyos helyzetet vesz föl, mely mutató és kalibrált skála segélyével a sebesség nagyságának leolvasását teszi lehetővé.

Ha a terhelés változik és ezáltal a változott fegyverzet visszahatás folytán a fegyverzetet átjáró mező változik, akkor azonos módon változnak a föladó fegyverzetében és a helytálló, föladó csévékben létesített feszültségek, úgy hogy a,feszültségek viszonya a fölvevő csévéken változatlan marad. A fölvevők adatait tehát a rákapcsolt fölvevők számának változása nem befolyásolja.

Az (E2, E4) fölvevők előnye fz (El) fölvevővel szemben az, hogy azoknál könnyebben érhető el egyenletes beosztású skála.

Ott, ahol bizonyos okokból a transzformátorikus feszültség csak egész gyanánt kapható, a gerjesztő fegyverzet tehát leágaztatva nincs, a feszültség (V) osztás pontja ismert módon oly módon létesíthető, hogj^ a gerjesztő csévével fojtó tekercset kapcsolunk párhuzamosan, melynek tekercselése két részből áll: Ezen esetben a két cséverész összekötő pontja lép a rajz (V) pontja helyett.

Szabadalmi igények.

1. Elektromos táv- forgássebességmutató, melynél föladó gyanánt egy a vizsgálandó helyről meghajtott kollektorosgép szolgál, melynek mezejét váltakozó áram gerjeszti, jellemezve azáltal, hogy a fölvevő adatainak a terheléstől és a szigetelő hibáktól való fiiggetlenítésére a kefefeszültség és a transzformátor hatás folytán vagy magában a fegyverzet tekercselésében vagy egy külön, a fegyverzetben hatályos mezőt felölelő csévében keletkező feszültség vezettetik a fölvevőbe, melynek adatai, önmagában véve ismert módon, csupán a két feszültség viszonya által van megállapítva.

2. Kapcsolás az 1. alatti igényben védett