76472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sellakpótló előállítására
mérséklet nem túlmagas, úgy a nyers gyanta poritását könnyen végezhetjük kollerjáraton. A kristályos gyantasavak extrahálását célszerűen erélyes keverés vagy rázás mellett végezzük, amiden is a melegítést általában el kell kerülni, mert bizonyos oldószerek, melyek hidegen nem támadják meg az amorf alkat részeket, meleg állapotban azokat részben föloldják úgy, hogy a. termelési hányad csökken. Terpentin vagy nyers gyanta helyett vízgyantát is használhatunk nyersanyag gvaaánt. amelyet a terpentinolajnak a terpentinből vízgőzzel való kihajtása útján állítanak elő vagy kolofóniumot, mely terpentinből készül a terpentinolajnak és egyéb könnyen illó anyagoknak hevítés útján való eltávolításával. A sellakpótló anyag termelési hányadának fokozására a nyersanyagot, akár nyersgyantát, akár kolofóniumot használunk ezen célra, a kristályos gyantasavak extrakciója előtt mesterségesen oxvdál hatjuk. Az oxydálást levegővel vagy oxygénnel (illetve ózonnal) egyedül végezhetjük, még pedig célszerűen mérsékelt hevítés mellett, amidőn is a nyers anyagot oldatban használhatjuk. Az oxvdál ás után az át nem alakított kristályos gyantasavakat a. fönt leírt módon extrahálni kell, hogy a sellakpótló gyanánt használható anyag maradjon vissza. Már ajánlották, kolofóniumnak mesterséges oxydáció útján való keményítősét kopálpótló előállítása végett. Mivel azonban az oxydáció belátható időn belül nem végezhető el teljesen, az ily eljárással csak oly termékre teszünk szert, amely a kristályos és amorf anyagok keverékéből áll. Az ily anyag sellakpótló gyanánt nem szolgálhat, mert olajokban részben oldható és így politúr készítésére nem használható. Csupán az oxydált alkatrészeknek a találmány szerinti különválasztása által nyerhetünk valóságos sellakpótlót. 1. példa. 500 gr. porított, szitált és szárított vízgyantát, mely mintegy 2-5% szilárd tisztátlanságot tartalmazott, 2 1. petroleumeterrel kevertünk és vízfürdőn melegítettünk. Az oldat leemelése után a maradványt újabb mennyiségű petróleuméterrel ráztuk ki melegítés nélkül. Petroleuméterben oldhatatlan maradvány gyanánt a szilárd tisztátlanságokon kívül a tiszta vízgyanta 39%-a maradt vissza. Ha a kísérletet az oldószer melegítése nélkül ismételtük, úgy az oldhatatlan maradvány a. szilárd tisztátlanságok leszámításával a tiszta vízgyanta 41%-ára rúgott. 2. példa. L000 gr. porított és szitált nyers gyantát mely mintegy 6-2% szilárd tisztátlan- I ságot tartalmazott, négyszer extrahál! tünk terpentinolajjal hideg állapotban. | Az extrahálásra használt terpentinolaj | mennyisége sorjában 1500, 750, 500, ill. ; 250 volt. Az első extrakció 24 óra hosz- i száig tartott, ötszöri fölrázással, a továbbiak egy-egy óra hosszáig folytonos keveréssel. A kioldott kristályos gyanta a tiszta nyers gyantára átszámítva, 49-2 százalékra rúgott míg az oldhatatlan maradvány a tisztátlanságok levonásával 41-5 százalékot tett ki. S. példa. 600 kg. őrölt és szitált nyers gyantát, mely 110 kg. szilárd tisztátlanságot és meg nem határozott mennyiségű illó anyagokat, (vizet és terpentinolajat) tartalmazott, 750 kg. terpentinolajjal kevertünk hideg állapotban, és a keverést 4 óra hosszáig folytattuk. Az oldatot leszűrtük és a maradványt kétszer mostuk ki, egyenként 250 kg. terpentinolajjal. A terpentinolaj 210 kg. gyantát oldott ki, amely a terpentinolaj elpárologtatása után kiváló minőségű, világos kolofónium gyanánt maradt vissza, míg az extrakcióma rád vány ból alkohol segélyével 220 kg. sellakpótlót oldhatunk ki. Ezen. gyári üzemben nyert eredmény a régi nyers gyanta normális összetételéről jó képet ad. Ezen nyers gyanta oly minőségű nyomü
