76471. lajstromszámú szabadalom • Készülék készre húzott árúknak a húzókölyüről levételére
Megjelent 1920. évi május hó 10-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 76471. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Készülék készre húzott árúknak a húzókölyűről való levételére. .KRONPRINZ“ AKT. GES. FÜR METALLINDUSTRIE OHLIGSBEN. A bejelentés napja 1918 október hó 19-ike. Elsőbbsége 1917 julius hó 31-ike. Ha a fémhüvelyeket a húzókölyü segélyével teljesen áthajtottuk a húzómintán, a kölyűről olymódon távolíttatnak el, hogy ez utóbbira pofák fekszenek, amelyek a kölyű visszahúzása alkalmával a hüvely nyitott szélét megfogják. Mivel azonban a hüvelyek fala rendkívül vékony, eközben igen gyakran megsérülnek. E sérüléseket a találmány értelmében azáltal kerüljük el, hogy a hüvelyt nem a külső szélére gyakorolt nyomással távolítjuk el a kölyűről, hanem belső nyomás segélyével lazítjuk meg a kölyűn, aminek következtében, mivel a kölyű egy kissé kúpos, magától leesik, vagy pedig a szokásos lehúzóval gyakorolt gyönge nyomás útján távolítjuk el, anélkül, hogy a hüvely megsérülésétől tartanunk kellene. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy példaképpen vett fogan atosítási alakját tűnteti föl. A húzókölyü (a), amelyet a készre húzott (b) hüvely fog körül; (c) a húzó anya-minta, amelyen a kölyű már teljesen áthaladt. Az (a) kölyű belsejében a (d) lökőrúd foglal helyet, amelynek alsó vastagabb (f) vége a (b) hüvely fenekét fekszi meg. A lökőrúdnak ezen (f) vége olyan alakú, hogy a hüvely fenekét mindenekelőtt a fen<*k széléhez közel támadja meg. A (d) rúd (g) feje útján a (h) rúgó hatása alatt áll, amelynek az az igyekezete, hogy az alsó végét az (a) húzókölyűbe behúzza. Azon a testen, amelyhez az (a) húzókölyü van erősítve, foglal helyet a (k) csukló körül elforgó (i) emeltyű, amelynek szabad vége az (ni) kilincs hatáskörében fekszik. A (cl) lökőrúd feje ezen emeltyűhöz ütközik. Az (m) kilincs helyhez kötött és oly- rúgó hatása alatt áll, amely a kilincset rendes helyzetébe igyekszik visszahozni. A (d) lökőrúd a lefelé irányuló löket alkalmával végig a föltűntetett helyzetben tehát teljesen az (a) kölyűn belül van. Ha a kölyű fölemelkedik, az (m) kilincs orra alatt fekvő (i) emeltyű visszatartja a (d) lökőrudat úgy, hogy a lökőrúd (f) vége a kölyűből kilép és a (b) hüvelyt meglazítja. Bizonyos löketrész után a (k) forgás-pont körül kilengő (i) emeltyű kikerül az (m) kilincs hatásköréből úgy, hogy a (h) rúgó a (d) lökőrudat az (a) kölyűbe visszahúzhatja, ami mellett az (i) emeltyű újból fölfelé lendül. Ha a következő NYOMDAHIBA*»
