76459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bitumenes ércek és földek földolgozására
/ _ 4 — és kénsavval vagy biszulfáttal melegben kezeljük. Szükség esetén gyenge izzítást is eszközlünk. A föltárás siettetése céljából nyomás mellett autoklávokban is eszközölhető. A föltárt masszát vízzel fölvesszük, kifőzzük, vagy nyomás alatt lehúzzuk és az oldatlan maradékot leszűrjük. Az átszűrt anyagot koncentráljuk és forró, telített, fölöslegben alkalmazott ammoniumszulfátoldattal kezeljük; az átszűrt anyagot az utóbbiba bele is lehet vinni. Ezen művelet hőfoka 60—100° C legyen. A lehűlésnél az oldatból tiszta ammoniáktimsó válik ki, melyet ammoniumszulfátoidattal mosunk és lehetőleg koncentrált oldatban ammóniákkal kicsapatunk. Ily módon a hamuban tartalmazott timföldet rnint timföldhydrátot kapjuk, melyet leszűrünk, kimosunk és kalcinált timföldre vagy timföldvegyületekre alakítunk át. A kristályosításból származó anyalúgot, melyben a vas mint vasammoniáktimsó van jelen, szintén ammóniákkal csapatjuk le és a vashydroxydcsapadékot leszűrjük, kimossuk és szárítjuk vagy izzítjuk. A timföld- és vasnak ammóniákkal való lecsapatásából származó maradéklugok, melyek az értékes ammoniumszulfátot tartalmazzák, amennyire szükség van rájuk, a folyamatba mint tisztító lúgok újból bevezettetnek. Egyébként elgőzölögtetés által szilárd ammoniumszulfátra dolgoztatnak föl. Ily módon a föltáráshoz szükségelt kénsavat értékes melléktermék alakjában hiány nélkül visszakapjuk. Az egész eljárás egyébként önmagában zárt körfolyamot képez, amelyben semmiféle anyag nem vész el és amelyben az elgázosítás alkalmával mellesleg keletkező ammóniák- és kénmennyiségek is alkalmazást találnak. Ha az elgázosítási maradékban mész van jelen, az ammoniumszulfátlúgból a telítés alkalmával gipsz, vagy annak ammoniumszulfát kettős sója válik ki. A hamuban tartalmazott mész tehát szénsavat fogyaszt, mely a gipsz elhanyagolása esetén kárba veszne, kivéve azt az esetet, hogy belőle újból ként termelünk redukálás és szénsavval való bomlasztás útján. Előbb azonban a gipszet föl kell hevíteni, hogy az esetleg hozzátapadt ammoniumszulfátot leválasszuk. Célszerű a berendezéshez kénsavtelepet csatolni, mely gipszként is földolgoz; a vastermelést a kén visszatermelésével a következők szerint kötjük össze. A vasammoniáktimsót tartalmazó kristályosítási anyalúgot bepárologtatjuk, a a maradékot égetett tnésszel hevítjük, hogy az ammoniákot kapjuk, azután szénnel keverünk és izzítunk. A közben eltávozó szénsav a visszamaradó szulfidkeverék bomlasztására szolgál. A létesített kénhydrogén oxidáltatik és kénsavvá alakíttatik át. A szénsavas mész és vas, illetve vasvegyületekből álló maradék pedig szárítás után a magas kemence számára elegyítőanyagnak használtatik, mész és vas hozzáadagolása céljából. A mészkezelést már az ammoniumszulfát-anyalúgnál kezdhetjük, amennyiben azt égetett mésszel merevítjük. A további eljárás megegyezik az előbbivel. Szabadalmi igények. !. Eljárás bitumenes ércek és földfélék földolgozására, azáltal jellemezve, hogy mindenféle fémek bitumenes érceit és földjeit léghozzávezetés mellett elgázosításnak vetjük alá. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az elgázosításnál vízgőzt, vízgázt, vagy hydrogént vezetünk hozzá. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy kokszolást végzünk és a maradékot az illető fémre vagy fémoxydra, kohósítható ércekre, kálitartalmú trágyára, kerámiai termékre dolgozzuk föl. 4. Az 1 3. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy bitumenes timsóércet, timföldet, timsópalát, vitriolércet, kénkovaércet és más agyagföldet, vagy bármely más fémet tartalmazó, bitumenes szenes érnyomd/
