76449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet mindennemű áró, pl. gabona, gyümölcs főzelék, hal és effélék szárítására
2 hilről lefelé való útjában az egymás fölött elrendezett, különböző fenekeken megmarad, illetve az átvezetett anyagmennyiség a fenekek mozgásának külön, liöző mértékű szabályozásával változtatható. A jelen találmány további jellemzője 1 abban áll, hogy a régebbi eljárásokkal ellentétben, a légáram iránya nedvesség! fokának megfelelően már korábban szakíttatik meg és már korábban szivatik el, még mielőtt a szárítóberendezés teljes magasságát átjárta-Az elsőnek említett célt nevezetesen annak az ellenállásnak mesterséges csökkentését, melyet a szárítandó anyag a szárítóközeggel szemben támaszt, azáltal érjük el, hogy a szárítandó anyagot, pld. gabonát, gyümölcsöt, főzeléket, halat stb. nem egyenletes vastagságban osztjuk el a szárítófenekeken, hanem hogy a szárítófenekeken a szárítandó anyagnak tetszőleges számú egymástól független halmazait létesítjük, úgy. hogy a szá rítófenekeken a szárítandó anyag egyes halmazai között mély, vagy egészen üres, azaz szárítandó anyaggal csak részben, vagy egyáltalában nem födött helyek keletkeznek Mivel a levegő a legcsekélyebb ellenállás útját választja, lehetővé ATálik, hogy a szárítófenekek vagy aszalók azon he_ Iveit járja át, melyeken a szárítandó anyag csekély magasságban van fölhalmozva. Ennek az elvnek alkalmazása különös előnyökkel jár a szárító közeg tekin. tetőben, amennyiben úgy forró levegőt, vagy forró gázokat, még pedig' az eddig szokottaknál tetemesen nagyobb hőmérsékletüeket, továbbá hogy közönséges légköri leveg'őt is alkalmazhatunk. Ha forró levegőt vagy forró gázokat alkalmazunk szárítóközeg gyanánt, akkor azt az előnyt érjük el, hogy a. gyoi's szárítást létesítő forró levegő vagy forró gázok, magas hőmérsékletűek ellenére nem fejtenek ki káros hatást a szárítandó anyagra, mert a szárító fenekeknek a szá. 1 ítandó anyaggal vékonyan borított helyein átvonulva, a szárító hatás kifejtésére csak egész rövid ideig maradnak a szárítandó anyaggal érintkezésben. A szárítandó anyag a szárítóközeg között tehát csak rövid ideig tartó behatás és rövid érintkezés áll fenn. A szárítóhatás ezen esetben főleg úgy létesül, hogy a forró levegő vagy a forró gázok, miután a szárítandó anyaggal vékonyan borított helyeken átvonultak, oldalt oszlanak el a szárítandó anyag fölött. Ha légköri levegőt használunk szárításra, akkor a szárítóhatást azáltal létesíthetjük, hogy az idő egységében a. közönséges mértéket meghaladó, tehát aránylag nagy légmennyiségeket vonultatunk át a szárítandó anyagon. Ebben az esetben a szárítóhatást a légköri levegőnek szárítási célokra használt túlnyomó mennyiségével létesítjük. Ezt a hatást a jelen találmány második jellemzőjével nevezetesen az átvonulási sebességnek, illetve a szárítóberendezésen fölülről lefelé áthaladó szárítandó anyag mennyiségének szabályozásával tovább fokozhatjuk. Ez úgy történik, hogy az idő egységében a szárítandó anyagnak változtatható mennyiségét változó sebességgel engedjük a feneken átesni, azaz, hogy a szárítófenekekben elrendezett csappantyúknak az idő egységében létesített billenő mozgásait szabályozzuk és ezeket az, időegységen belül sűrűbben vagy ritkábban vagy pedig nagyobb vagy kisebb sebességgel billentjük föl és le. A harmadik jellemző szerinti hatás, nevezetesen a szárító forró lég-, forró gáz- vagy atmoszferikus légáramnak megszakítása azáltal történik, hogy szükség szerint nedvességtartalmához képest szakaszosan leszívatjuk azokból a terek, bői, melyeket két-két szárítófenék egymással alkot. Ezen célból a terek, melye, két két-két szárítófenék egymással bezár, árt vezérelhető tolattyúkkal elzárhatóan vannak a forrólégszivattyúkészü
