76449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet mindennemű áró, pl. gabona, gyümölcs főzelék, hal és effélék szárítására

2 hilről lefelé való útjában az egymás fö­lött elrendezett, különböző fenekeken megmarad, illetve az átvezetett anyag­­mennyiség a fenekek mozgásának külön, liöző mértékű szabályozásával változtat­ható. A jelen találmány további jellemzője 1 abban áll, hogy a régebbi eljárásokkal ellentétben, a légáram iránya nedvesség! fokának megfelelően már korábban sza­­kíttatik meg és már korábban szivatik el, még mielőtt a szárítóberendezés teljes magasságát átjárta-Az elsőnek említett célt nevezetesen annak az ellenállásnak mesterséges csök­kentését, melyet a szárítandó anyag a szárítóközeggel szemben támaszt, azáltal érjük el, hogy a szárítandó anyagot, pld. gabonát, gyümölcsöt, főzeléket, halat stb. nem egyenletes vastagságban osztjuk el a szárítófenekeken, hanem hogy a szá­rítófenekeken a szárítandó anyagnak tetszőleges számú egymástól független halmazait létesítjük, úgy. hogy a szá rítófenekeken a szárítandó anyag egyes halmazai között mély, vagy egészen üres, azaz szárítandó anyaggal csak részben, vagy egyáltalában nem födött helyek ke­letkeznek Mivel a levegő a legcsekélyebb ellen­állás útját választja, lehetővé ATálik, hogy a szárítófenekek vagy aszalók azon he_ Iveit járja át, melyeken a szárítandó anyag csekély magasságban van fölhal­mozva. Ennek az elvnek alkalmazása külö­nös előnyökkel jár a szárító közeg tekin. tetőben, amennyiben úgy forró levegőt, vagy forró gázokat, még pedig' az eddig szokottaknál tetemesen nagyobb hőmér­­sékletüeket, továbbá hogy közönséges légköri leveg'őt is alkalmazhatunk. Ha forró levegőt vagy forró gázokat alkalmazunk szárítóközeg gyanánt, ak­kor azt az előnyt érjük el, hogy a. gyoi's szárítást létesítő forró levegő vagy forró gázok, magas hőmérsékletűek ellenére nem fejtenek ki káros hatást a szárítandó anyagra, mert a szárító fenekeknek a szá. 1 ítandó anyaggal vékonyan borított he­lyein átvonulva, a szárító hatás kifejté­sére csak egész rövid ideig maradnak a szárítandó anyaggal érintkezésben. A szárítandó anyag a szárítóközeg között tehát csak rövid ideig tartó behatás és rövid érintkezés áll fenn. A szárítóhatás ezen esetben főleg úgy létesül, hogy a forró levegő vagy a forró gázok, miután a szárítandó anyaggal vé­konyan borított helyeken átvonultak, ol­dalt oszlanak el a szárítandó anyag fö­lött. Ha légköri levegőt használunk szárí­tásra, akkor a szárítóhatást azáltal léte­síthetjük, hogy az idő egységében a. kö­zönséges mértéket meghaladó, tehát aránylag nagy légmennyiségeket vonul­tatunk át a szárítandó anyagon. Ebben az esetben a szárítóhatást a légköri levegőnek szárítási célokra hasz­nált túlnyomó mennyiségével létesítjük. Ezt a hatást a jelen találmány második jellemzőjével nevezetesen az átvonulási sebességnek, illetve a szárítóberendezé­sen fölülről lefelé áthaladó szárítandó anyag mennyiségének szabályozásával tovább fokozhatjuk. Ez úgy történik, hogy az idő egységé­ben a szárítandó anyagnak változtatható mennyiségét változó sebességgel enged­jük a feneken átesni, azaz, hogy a szárító­fenekekben elrendezett csappantyúknak az idő egységében létesített billenő moz­gásait szabályozzuk és ezeket az, időegy­ségen belül sűrűbben vagy ritkábban vagy pedig nagyobb vagy kisebb sebes­séggel billentjük föl és le. A harmadik jellemző szerinti hatás, nevezetesen a szárító forró lég-, forró gáz- vagy atmoszferikus légáramnak megszakítása azáltal történik, hogy szük­ség szerint nedvességtartalmához képest szakaszosan leszívatjuk azokból a terek, bői, melyeket két-két szárítófenék egy­mással alkot. Ezen célból a terek, melye, két két-két szárítófenék egymással be­zár, árt vezérelhető tolattyúkkal elzárha­­tóan vannak a forrólégszivattyúkészü­

Next

/
Oldalképek
Tartalom