76413. lajstromszámú szabadalom • Borítéknélküli hajtogatott levélpapír
Megjelent 1920. évi április hó 29-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76413. szám. XIII/d. OSZTÁLY. Boríték nélküli hajtogatott levélpapír. SEMMLER CARL MAGÁNMÉRNÖK WIESBADENBEN. A bejelentés napja 1918 április hó 9-ike. A találmány tárgya boríték nélküli hajtogatott levélpapír. Az ilyfajta ismeretes leveleknél a hajtogatott részek egymásba tolatnak, mely munka azonban a szükséges gondosság mellett igen nehézkes és időpazarló. Jelen találmány szerint a levélfej boríték gyanánt szolgál, mimellett középső része a címzésnek szolgál, míg a levélszélességnek krbl. egy-egy negyedrészét kitevő oldalrészei hátrafelé bajtogattatnak éa a tompán egymáshoz ütköző szélek egy záróbélyeg segélyével tartatnak össze. A találmány tárgya több előnnyel bir. Elsősorban a levél nehézség nélkül gyorsan összehajtogatható és elzárható, mert az összehajtogatott részeknek egymásba való elhelyezésbe szükségtelen és a zárás egy záróbélyeggel eszközöltetik, mely a papírnak kevésbé gondos hajtogatása mellett is jó zárást biztosít és más postai küldeményeknek a becsúszását nem engedi meg. A papir mindkét oldala írásra használható és csak a levélfej szolgál a cím megírására, azonkívül ezen levél könnyebb, mint a közönséges levelek, úgy, hogy sok esetben fölösleges bélyegköltségek megtakaríthatók. További lényeges előnye, hogy a bélyegeknek lebélyegzése magán a levélfejen történik, miáltal a postára való föladás napja a levélen igazoltatik. NYOMDAHIBA^ Mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy példaképem foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a kiterített levélpapír fölülnézete. A 2. ábra a hajtogatott levélpapír távlati nézete. A 3. és 4. ábra a záróbélyeg két foganatosítási alakja. Az 5. ábra a levélpapírnak egy második foganatosítási alakja. Az (a) levélpapír mellső része A—B vonal irányában összehajtogatandó és a fölső harmad- vagy negyedrésze levélfej gyanánt szolgál, (b)-nél egy jelzés (pl. egy kereszt) van alkalmazva, hogy a hajtogatás irányát jelző második vonal föltalálható legyen. Az A—B vonalra merőleges E—F és G—H irányvonalak által elválasztott fölületek a bankszámla, telefonszám stb., míg a középső rész a föladó és címzett nevének megírására illetve nyomtatására szolgál. A föladó neve esetleg az oldalfölületekre is nyomtatható. Az oldalrészeken a (c) szélek a (d) záróbélyeg fölragasztására szolgálnak, mely valamivel hosszabb, mint a levélfej magasága, úgy, hogy nemcsak az egymáshoz ütköző széleket zárja le, hanem a levélfejen túl is áthajtható. A bélyeg középső része perforálva van és hátlapján begumizható. Ajánlatos, ha csak a szélek (4. ábra) I
