76390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a tüzelőanyagnak égési erőgépekbe való bevezetésére

— a végeznie. A szelep nyitásánál, amit a ve­zérlőtárcsa csak fokozatosan végez, a tüzelőanyag az ülés keretén finoman szét­osztatik és egyidejűleg a tüzelőanyag a befúvató levegővel egyesül. Ekkor a leve­gőből és a hajtóolajból egy habszerű ke­verék képződik, mimellétt a levegő és tü­zelőanyag fúvókák segélyével a lehető leg­bensőbb keverékké egyesíthetők, még ak­kor is, ha csak csekély befúvató levegő áll rendelkezésre. A viszonylagos nyomás, mellyel a tü­zelőanyag az elosztószelep fészkéhez ve­zettetik, természetesen nagyobb, mint a befúvatólevegő legmagasabb nyomása és azáltal állíttatik elő, hogy a tüzelőanyag­szivattyú nyomóvezetéke az elosztósze­lep nyitása előtt egy rúgóval terhelt du­gattyú behatása alatt áll. Rúgóval terhelt dugattyú gyanánt legcélszerűbben a tü­zelőanyagszivattyú dugattyúja képeztetik ki, mely szivattyú úgy van szerkesztve, hogy a dugattyú nyomólökete az elosztó­szelep nyitásánál egy a szívólöket alatt megfeszített rúgó behatása alatt önműkö­dően következik be. Közönséges tüzelő­anyagszivattyú alkalmazásánál a rúgó­val terhelt dugattyút a tüzelőanyagveze­tékben a szivattyú és az elosztószelep közé kell beiktatni. A dugattyú a nyomólöket aiatt kifelé mozgattatik és a tüzelőanyag­nak az elosztószelepen való keresztülnyo­másánál a nyugalmi helyzetbe visszatér. A dugattyúrúgó helyett természetesen bár­mely más rugalmas nyomóközeggel vagy súllyal is terhelhető. A csatolt rajz a találmány tárgyát egy példaképeni kiviteli alakjában mutatja. Az 1. ábrában (a) a gép égésiterét és (b) a befúvatószelepet jelzi, melyen keresztül a tüzelőanyag a kompressziólöket végén befecskendeztetik. A befúvatószelep a (c) spirálrúgó nyomása alatt áll, mely azt a (d) emeltyű által erősen fészkére szorítja és az égésilöket elején az (e) bütyök által vezéreltetik. A befúvatólevegő az (f) cső­vezetéken át lép be és a gyűrűalakú (g) horonyban gyűlik össze. A hajtóolajat a (h) tüzelőanyagszivattyú szállítja; a szi­vattyú hajtását az (i),bütyköstárcsa végzi, mely a (k) emeltyű segélyével az (1) du­gattyú szívólöketét állítja elő. A tüzelő­anyag a szívólöket alatt az (m) csőveze­téken és az (n) golyószelepen át az (o) szivattyútérbe lép. Egyidejűleg a (p) csa­varrúgó, mely az (1) dugattyúra hat, meg­feszíttetik. A szívólöket végén az (i) haj tó­tárcsa a (k) emeltyűt működtető tolórúd­tól eltávozik, mire a rúgó feszültsége az (1) dugattyúra hatását .kifejti; utóbbi a tüzelőanyagot összeszorítja és egyelőre legkülső holtpontjában rriarad. A szivattyú nyomólökete csakis a befú­vatószelep nyitása után kezdődik és önmű­ködően megy végbe. A tüzelőanyag a (q) golyószelepen át a befúvatószelep' (r) ülé­séhez áramlik és az (e) bütyök által ki­fejtett fölemelés alatt jgen nagy erővel a befúvatószelepen keresztül szoríttatik. A tüzelőanyag egyidejűleg a befúvatóle­vegővel is érintkezésbe lép, mellyel hab­szerű keveréket képez és innen a könyök­alakú (s) csatornán át .a gép kompresz­szióterébe lép. Ezután a befúvatószelep záródik, az (i) görbe tárcsa,újból a tüzelő­anyagszivattyú hajtó tolórúdjával érintke­zésbe jut és a szívólöket újból megkezdő­dik. Ha a tüzelőanyagot kényszermozgású dugattyúhajtással .működő rendes tüzelő­anyagszivattyú szállítja, akkor a nyomó­vezetékbe egy rúgóval terhelt, a szivat­tyútól különválasztott dugattyút kell al­kalmazni, mint azt a 2. ábra mutatja. Ez a szerkezet a ,(t) dugattyúból áll, melyet az (u) csavarrúgó a (v) tok felé szorít. A szi­vattyú nyomólökete alatt a .(t) dugattyú fölfelé mozog és a befúvatószelep nyitásá­nál a rúgóhatása alatt eredeti helyzetébe visszapattan. Az (u) rúgó feszültségét a (w) csavarok segélyével szabályozhatjuk. Szabadalmi igények. 1. Eljárás a tüzelőanyagnak égési erőgé­pekbe való bevezetésére, azzal jelle­mezve, hogy a tüzelőanyagot a befú­vató levegővel való egyesítése előtt vagy ez alatt egy szűk nyíláson szo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom