76368. lajstromszámú szabadalom • Mótoros talajmívelőgép
a — végbe, miért is semmiféle további utólagos megmunkálásra többé szükség nincsen. A csatolt rajzon bemutatjuk a találmány szerint kiképezett gép egy célszerű foganatosítási alakjának vázlatos képét, és pedig: az 1. ábra föltünteti a gép általános elrendezését fölülnézetben, a 2. ábra annak oldalnézetet., a 3. ábra a szerszám megerősítési módját ábrázolja nagyobb léptékben, oldalról nézve, a 4. ábra magának a kapaszerű szerszámnak nézete a belső oldalról nézve, az 5. ábra sugárirányú metszetben mutatja a szerszámok megerősítését, míg a 6. ábrán látható, hogy miként dolgozik a szerszám a taljban; a 7. ábra a szerszámelrendezés más kiviteli módozatát mutatja sematikus fölülnézetben. Ezen ábrák szerint a találmánybeli gép egy négykerekű (1) alvázon fölszerelt motoros hajtóműből és az ehhez csatlakozó, a szerszámokat működtető (3) munkatengelyből áll, amely a haladás irányára merőleges helyzetet foglal el és szükség szerint magassági irányban beállítható, hogy tetszésszerinti mélységben lehessen a földet megművelni. E célból a (3) tengelyt pl. a (4) fogasszegmensek alsó végeiben ágyazzuk, amelyek az (1) alváznak hátrafelé kiugró részén és az itt megerősített (6) bakokban vezettetnek, ahol az (5) fogaskerekek is ágyazvák úgy, hogy ezeknek kéziforgattyű segélyével való forgatása által a (4) fogasívek s velők a (3) tengely is szükség szerint emelhetők, illetve sülyeszthetők. A fogasívek és ilykép a tengely végek még összeköttetésben állanak a (7) tengelycsőnkokkal, amelyeken a forgást átvevő (8) fogaskerekek és (9) lánckerekek foglalnak helyet; az előbbeniek ugyanis a (10) járókerekeken alkalmazott belsőfogazású (11) fogkoszorakkal kapcsolódnak és a (9) lánckerekek és (12) láncok útján viszik át a mozgást a (3) tengely végein fölékelt (13) lánckerekekre. A (4) fogasívek görbülete amellett olyan, hogy a magassági beállításnál a láncok feszültsége változatlan maradjon. A (8) fogaskerekek, mint említettük, kapcsolatban állanak a mótor által hajtott (10) járókerekek (11) fogkoszorúival. Ugyanis a (14) motorról a szokásos módon kapcsoló, sebességváltómű és kardántengely útján a differenciális kerékmű (15) tengelyére átvitt erőt az ezen tengely végein fölékelt (16) fogaskerekek közlik a (11) fogkoszoruk révén a járókerekekkel. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy szükség esetén (esetleg mótordefektusnál) a járművet fogatos erővel vontatva is működtethessük, minthogy a szerszám-mozgatószerkezet a járókerekekről hajtatik. A jármű alváza hátrafelé célszerűen úgy van meghosszabbítva és kiképezve, hogy egyrészt a (7) tengelycsonkok, másrészt pedig a (4) fogasívek kellő ágyazáoí és vezetést találjanak. Egyébként az elrendezés nem különbözik iénvegesen a hasonló célra szolgáló járművek berendezésétől. A (2) szerszámok lényegileg kapaalakú, célszerűen kevéssé ívelt lapokból állanak, amelyek a belső oldalon (17) bordákkal vannak ellátva. Ezek a bordák arra szolgálnak, hogy a minden szerszám által levágott földszelet még hosszirányban is a bordák számának megfelelően fölszeleteltessék. Ez okból a bordák elől szintén éllel bírnak. Ezen bordáknál fogva erősítjük meg egyben a szerszámokat a (18) küllőkhöz, célszerűen a 3. ábrán látható módon. Az ellenállás csökkentése céljából lehetőleg vékonyan kiképezett acélküllők egy (19) pánttal vannak összefoglalva és a hajtott (3) munkatengelyre fölhúzott (20) agyhoz erősítve. Minden egy síkban dolgozó szerszám csoporthoz előnyösen külön agyat és küllőrendszert rendezünk el és minden egyes szerszámot könnyen leszerelhetően erősítünk meg, hogy elhasználódás vagy törés esetén csak az illető
