76359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mésznitrogénnek szénsavval való megbontására

Megjelent 1920. éri április hó 29-én. MAGYAR KIRÁLYI fp||f SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76859. szám. IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás mésznitrogénnak szénsavval való megbontására. ZARNIKO GERHARD MÉRNÖK HILDESHEIMBEN. A bejelentés napja 1917 május hó 15-ike. Elsőbbsége 1916 július hó 5-ike. M észn i tr ogémiek szénsavval való megbontása húgyanyagnak lehetőleg tökéletes képzése céljából megkívánja, hogy a cyanamid a gázzal és vízzel vagy más folyadékkal a legbensőbb módon átdolgoztassék. Erre a legkülönfélébb kavaróműveket és keverőgépeket használták, de nem kaptak jó mennyiségi átalakulást. Ezen habaró keverőberendezések ezenkívül már a legfinomabbra megőrölt mésznitrogént kívánnak meg, melynek finomsága tudvalévőleg sok minden körülménytől függ. Jelen találmány tárgyát az átalakításnak őrlődobban való foganatosítása képezi, mely verőtesteket tartalmaz és úgy tartatik üzemben, hogy azok a magasból szabadon esnek a mésznitrogénből és folyadékból álló pépre. Az újítás alapgondolata tehát abban áll, hogy verő- vagy őrlőtesteket dobban mint keverőtesteket hagyunk hatni, amennyiben a pépszerű keverékbe, amelyben a gáznak hatni kell majd, szabadon beleesnek. Ezen hatást többféle módon lehet elérni. Egyrészt egy közönséges őrlődobot a rendesnél gyorsabban forgatunk és pedig úgy, hogy az őrlőtestek a szintén ható centrifugális erő által közel a tetőpontig • emeltetnek, azután azonban nem gördülnek vissza, hanem egyenesen leesnek. Az ily beállítás, amely a szokásos lassú járat között, melynél az őrlőtestek csakis az őrlődob alsó részében gördülnek föl és vissza és az egész gyors járat között fekszik, melynél az anyag és az őrlőtestek a dob falához köröskörül hozzáfekszenek, minden dobnál lehetséges. Másrészt az őrlődobot emelőfogakkal vagy emelőlécekkel látjuk el, ami őrlésnél ismeretes ugyan, de keverésnél nem. Ez esetben a verőtestek, főkép verőlécek szabad beesésének hatása az őrlődobnak már lassú járásánál is beáll. A sűrű pép és gáz számára való új keverőeljárás a szénsavnak a mésznitx'ogén és pl. vízből álló pépbe való különösen benső bedolgozását eszközli. A verőtestek vagy verőlécek nagy magasságból esnek a pép fölületére, közben a dob szabad terét betöltő szénsavat b< ragadják és közvetlenül az egyes mésznitrogénrészecskékhez viszik. Minden egyes beesőtest mögött üres tér keletkezik a pépszerű masszában, mely esak akkor záródik ismét, ha a szénsav utánnyomult. Az ilvkép behúzott szénsav vagy leköttetik