76350. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a terepszögjavítás önműködő beállítására röpülőgépekbe mereven beépített lövegek irányzékán

— 3 -hátra csúszik és ezáltal az egész irányzékszerkezetet, amely (18, 18') csapágypajzsok útján egységes egésszé van öszszefoglalva, a helytálló (20, 20') vezetékek mentén föl- és lefelé eltolja. Ezen körülmény folytán a lövési szög ugyanazon értelemben változik, mint az (1) irányzékelforgatásnál. Az (1) irányzék nulla helyzetének a (4, 7) himbák és a (8) vezeték vízszintes helyzete felel meg, amelyben az irányzékszerkezet eltolása nem következik be. Az irányvonalnak a célra való beállítása és a terepszögjavítás beállítása következőkép történik: Az irányzékot a (10) csiga forgatása útján a lőtávolságnak megfelelő állásba forgatjuk, mikoris a (8) vezeték rézsútos helyzetbe jön. A (22) anya, amely a (23) emeltyű forgáspontját képezi, ezáltal egyidejűleg eltolódik és így a (23) emeltyű a most már helytálló (25) csap körül elforog. Ennek következtében a (13) rúd és ezzel együtt a (9) csap is eltolódik. Minthogy a (8) vezeték ferdén áll, az egész irányzékszerkezet emelkedik vagy sülyed. Hogy ezen helyzetben az irányvonalat a célra irányíthassuk azon esetben, ha a terepszög nulla, a repülőgépet az irányzékállásnak megfelelő rézsútos (megfelelő emelkedésű) helyzetbe kell hozni. Ezen célból a (17) kormányemeltyűt el kell állítani, mikoris a (17) emeltyű a (23) emeltyűt a (26) rúd révén a (28) csap körül elforgatja és ezáltal a (9) csap, valamint az egész irányzékszerkezet az előbbi mozgással ellenkező értelemben elmozog. A (27—29, 24—28 és 25—28) emeltyűkarok hosszának, valamint a (21) csavarorsó emelkedésének helyes megválasztása által elérjük, hogy az az út, amelyet a (9) csap az irányzék állása folytán megtesz, valamint az az út, amelyet akkor tesz meg, amidőn a repülőgépet az irányzék állásának megfelelő rézsútos helyzetbe hozzuk, éppen kiegyenlítik egymást. Olyan célokra való tüzelésnél tehát, amelyek terepszöge nulla, terepszögjavítás nincs. Ha azonban van terepszög, úgy a repülőgép rézsútos helyzete (emelkedése), tehát a (17) magassági kormányemeltyű elállítása is ezzel a szöggel nagyobb vagy kisebb (aszerint, amint a terepszög pozitív vagy negatív), mint a repülőgépnek az irányzék első állása ált^l megkövetelt rézsútos helyzete. A (9) csap által annak első és második működtetésekor megtett utaknak a terepszögtől függő kisebb vagy nagyobb 'különbsége megadja az irányzékszerkezet végérvényes állását és ezzel az irányzék állását is. A (9) csap elmozgása és a leírás bevezető részében említett, tapasztalati szabályok alapján meghatározható szükséges terepszögjavítás által érhető el, hogy a (8) vezetéket a tapasztalati szabályokból könnyen levezethető görbe alakjában képezzük ki. A 4. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál az (1) irányzék elforgatása a (30) fogaskerék és (31) fogasrúd útján történik, amelyet esetről-esetre az irányzék elállítása után a rajzban föl nem tüntetett reteszelőszerkezet segélyével rögzítünk. A (32) fogaskerék, amely a (31 és 13) fogasrudakba kapaszkodik ís amelynek (33) forgástengelye a (26) rúd villás végében van ágyazva, a (31) rúd eltolásánál az eközben helytálló (33) tengely körül elforog, míg a magassági kormányemeltyű elállításánál azonban az ekkor helytálló (31) rúdon legördül. Mindkét esetben a (13) rúd úgy működik, mint az előzőleg ismertetett kiviteli alaknál. (A (32) fogaskerék helyett két fogasív vagy két különböző átmérőjű fogaskeirék is alkalmazhat.) A vezető görgőket hordó (35 és 36) villák a (31) fogasrúd vezetésére, valamint a (32 és 30) fogaskerekekkel való kapcsolódás biztosítására szolgálnak, amidőn a (30) fogaskerék magassági helyzetét változtatja. Szabadalmi igények. 1. Berendezés a terepszögjavítás önműködő beállítására repülőgépekbe mereven beépített lövegek irányzékán, jellemezve azáltal, hogy a lőtávolságnak