76332. lajstromszámú szabadalom • Olvasztókemencerendszer vas és acél gyártására

-— a -azonban nem tehettek sem két égési pontra szert, az említett megfordítás pedig szin­tén nem volt lehetséges, úgy hogy a lángot nem lehetett oly hatáson szabályozni. A leírt háromszoros lég- és gázrétegű lángzókat már használták gőzkazánok tü­zelésére, azonban olvasztókemencében, ahol a leírt különleges hatásuk van, még nem nyertek alkalmazást. A találmány szerint továbbá a lángzót oldalirányban a kemence középsíkjából el­helyeztük, úgy hogy a láng az olvasztó­fürdőre keverő hatást gyakorol és a ke­mencében az olvasztóanyag kezelési ideje megrövidül. Hogy az egyoldalú lángvezetés folytán a lángzóvál szemben fekvő kemencefal túl ne hevüljön, utóbbit az elégési gázok elvezető csatornája mögé oly messzire he­lyezzük, hogy a gázok a kemence falát nem érik. Ezáltal az elvezetőcsatorna és a kemencefal között egy tér létesül, mely­ben az anyagot a fürdőbe helyezés előtt előmelegíthetjük. E térben vörös vagy sárgaöntvényt is olvaszthatunk tégelyek­ben. Az új kemencerendszernél végül vala­mennyi csatorna és az átkapcsoló szele­pek, valamint a salakkemence lényegileg mindenfelől hozzáférhetően vannak elren­dezve. A csatolt raz 1. ábrája az új. kemencét függélyes met­szetben szemlélteti. A 2. ábrán a regenerátorok vízszintes met­szete látható. A 3. ábra a lángzó nézete a kemence bel­sejéből nézve, míg a 4. ábrán a hőtárolónak a 2. ábra 4—4 vonala mentén fektetett metszete látható. Az (a) kemencébe balfelől a (b) gázve­zeték és a (c) légvezetékek torkolnak. A (b) vezetékben még egy külön (d) légve­zetőcső fekszik. Ha ezekből a nyílásokból levegő és gáz áramlik, akkor oly láng kép­ződik, mint amilyen a rajzon van vázolva. E lángnak két (Bl) és (B2) elégési pontja van. A (Bl) ponton jóformán levegő ég el a gázban, a (B2) ponton pedig a gáz ég a levegőben. Ha a gáz és a lég huzamait fölcseréljük, úgy (Bl)-nél a gáz a levegő­ben és (B2)-nél a levegő a gázban ég. Ez­által, amint ezt már kezdetben is kifejtet­tük, a láng oxidáló hatása redukáló ha­tássá változik. A láng a fürdőn áthaladva a tűzhídon túl a függélyesen lefelé menő (f) elvonuló csatornába jut. A lángot a ke­mence középsíkjához képest oldalirány­ban eltoljuk, úgy hogy a fürdőre keverő­hatást gyakorol. Minthogy az (f) csatorna lefelé megy, a láng mindig szorosan a für­dőn marad és ez utóbbival különösen benső érintkezésbe jut Az (f) csatornából az elvonuló gázok a (g) salakkemencébe jutnak. Ez utóbbiban a salak összegyűlik és az állandóan fö­lötte elvonuló gázok által folyékony álla­potban tartatik. Ez az ellentét a salakke­mence és a közönséges salakkamra közört amelynél nem gondoskodunk a gáz külön­leges vezetésével arról, hogy a salak fo­lyékonyan megtartassák. Ezt az állan­dóan folyékony salakot a (h) eresztőlyu­kon szemcsézés céljából lehúzhatjuk. A salakkemence (i) ajtaján pótlékokat is vi­hetünk be, hogy a salakot trágyázási célra vagy pedig kövezeti kövek előállí­tására alkalmassá tegyük. Végül (k) láng­zókat alkalmazhatunk a kemencén, hogy az elvonuló gázok hőfokát növeljük és ily­módon oly hőfokot létesítsünk, amelynél bizonyos salakból értékes alkatrészeket, pl. titánt kaphatunk redukcó útján. A (g) salakkemencéből elvonuló gázok az (1) átkapcsolószelepen át az (m) rege­nerátorba jutnak és innen egy második (n) átkapcsoló szelepen át az (o) kéményjá­ratba áramlanak. Az (n) szelepen át egy­úttal az ellenáram elvének alapján levegő lép a regenerátorba és pedig a második kamrájába és innen az (1) szelepen át a fölszálló (q) légcsatornába, ahonnan a le­vegő a (c) légcsatornákba jut. Az (n) sze­lep légnyílására egy ventillátort helyez­hetünk, mely arra való, hogy a levegő * nyomását tetszésszerint növeljük vagy csökkentsük és ezzel a láng hosszát, illetve a (Bl) és a (B2) elégési pontokat szabá­lyozzuk. Az (1) szelepet célszerűen vízzel hűtjük és hogy a gáznak túlságos lehülé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom