76327. lajstromszámú szabadalom • Végkötés csövekhez és hozzávaló szerszám

a üzogeeselési munka elölről mindig egyszerűen és kényelmesebben hajtható régre, mint a segédnyílásokon át. Olyan eetekben, amikor lehetetlen az egyik csövet tengelyirányban betolni a másik csőre már erősen rászegecselt karmantyúba, a csőhevedert két részre osztjuk, amint azt a 4. ábra mutatja és a hevederdarabokat egy-egy összekötendő csőre előzőleg fölszögecseljük. Ezáltal fo_ kozzuk a biztonságot, mert a segédnyílások általi gyengítések száma felére csökken és egyben biztosítjuk magunknak ,azt az előnyt, hogy a szögeosek felét élőiről segédrészek nélkül verhetjük be. Ezen elrendezés olyan esetekben fontos, amikor egy csövet két szilárdan álló csődarab közé kell beiktatnunk. Az előzőkben leírt találmányok olyan esetekben is alkalmazhatók, amelyben az összekötőlemez különleges alakú, amint ezt a 6. ábra szemlélteti. Az elmondottak szerint a végkötések biztosítására üreges szegecseket alkalma, zunk, amelyek a segédnyílásokba illesztetnek mint átfutó szegecsek és a csőből kiálló végeik szegecsfejjé kalapáltatnak le. Anyag- és súlymegtakarítás szempontjából elég ezen üreges szegecseket olyan hosszúra szabni, hogy a esőfalon áthatolva, a két végen csak annyira álljanak ki, hogy karimázhatók legyenek. A 7. ábra két egymásba eresztett (a) és (b) csöveket mutat be, amelyeket a segédnyílásokon bevezetett (c) szegecsek kötnek össze. A 8. ábra a. 7. ábra fölülnézete. Az üreges szegecs belső végének karimázása célszerűen a 9- ábrában bemutatott berendezés segélyével történhetik, amely egy (g) fogantyúval ellátott csőagyból áll, amelyben a (k) forgattyúban végződő karimázó csap forgathatólag van. elrendezve; a karimázás az (m) meggörbített fejű karimázó cSEtp segélyével úgy történik, hogy a csőagyat erősen a karimázandó szegecs külső fejére nyomjuk és az (f) rúgó által a szegecsfejhez szorított karimázó csapot forgatjuk. Ezek a rövid (n) üreges szegecsek termé. szetesen nemcsak a (h) segédnyílások által gyengített csőkeresztmetszet erősítésére szolgálnak, hanem mint összekötő szegecsek a (c) tömörszegecseket is pótolhatják. Szabadalmi igényeli. 1. Végkötés olyan csövekhez, amelyek nem szegecselhetők a cső vége felől, azáltal jellemezve, hogy rendes szegecsek alkalmazásánál a szgeoselést magán az összekötés helyén hajtjuk végre célszerűen elrendezett segédnyílások igénybevételével úgy, hogy nyomóigénybevételekkel szemben az illesztési hely szilárdsága nem kisebb az illesztetten ép csőénél. 2. Az 1. igénypont szerinti végkötés kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a biztonság további növelése vagy a szükséges szögecsek számának Csökkentése szempontjából utólag a segédnyílásokba üreges szögecsek alkalmaztatnak. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti végkötés kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a heveder az illesztési hely egyik oldalára előzőleg a cső szabad vége felől belső szegecseléssel erősíttetik föl. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti végkötés kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a csőheveder két részből állíttatik elő és az egyik rész az egyik, a má_ sik a másik összekötendő csere szögecseltetik a cső vége felőli belső szegecseléssel még az összeillesztés előtt úgy, hogy a csőnek tengelyére merőleges irányban való eltolása által annak két már szilárdan álló csővég közé való illesztéslei válik lehetővé. 5. Szögecselt csekötések segédnyílásainak merevítésére és szilárdítására szolgáló üreges szögecs, jellemezve csak a csőfalvastagságnak megfelelő hosszban való alkalmazása által. 6. Az 5. igénypont szerinti üreges szögecseknek összekötőelemként való alkalmazása csőkötéseknél. 7. Az 5. és fi. igénypontok szerinti üre-