76288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsézett robbanóanyagokból való sajtolt testek előállítására

Megjelent 1920. éri április hó 13-án. MAGYAR KIRÁLYI «É» SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76288. szám. XIX/g. OSZTÁLY. Eljárás szemcsézett robbantóanyagokból való sajtolt testek előállítására. FÜRSTLICH PLESSISCHE MIEDSIENKITFABRIK CÉG MITTELLASZISKBEN. A bejelentés napja 1917 junius hó 23-ika. Elsőbbsége 1917 junius hó 8-ika. Sajtolt robbantótestek (pl. gyújtókupakok) előállítására célszerűen szemcsézett robbantóanyagokat használnak. Ha már most a szemcsézésbez pl. formaldehidet és fehérjét, azaz meleg vagy alkalmas szerek behatása alatt megmerevedő folyékony anyagokat használunk, úgy az anyagot a szemcsézés közben vagy után nyomás alatt formákba vagy formadarabokká sajtolhatjuk. Ezen eljárás révén mindenekelőtt sikerül a formaldehid és fehérjéből álló anyagpár flegmatizáló tulajdonságai folytán a munkafolyamatot veszélytelenebbé tennünk, másrészt pedig ezen anyagoknak kiváló szemcseképző tulajdonsága a szemcseképzést rendkívüli mértékben elősegíti és a különben tapasztalható terhes porképződést a minimumra csökkenteni. A formaldehid-fehérje-anyag flegmatizálótulajdonsága természetesen a sajtolási folyamatnak és a kész gyújtókupakoknak is előnyére válik. Az eljárás komprimált robbantószerek előállításánál is alkalmazható, amennyiben itt a formaldehid és fehérje szemcseképző hatásán kívül ezen anyagok flegmatizáló sajátsága mellett különösen azok kötőerejét is kihasználjak. Ezt az alkalmazást sajtolt fekete lőpor előállítására vonatkozólag ismertetjük. A fekete lőport tudvalevőleg akként állítják elő, hogy annak alkatrészeit különféle megmunkálás után nedves szemcsék alakjára hozzák. E nedves szemcséket azután vagy ebben az állapotban szárítják, vagy formákba sajtolják. A sajtolás, amint az már szabad szemmel fölismerhető, a szemcsealakot egyáltalán nem semmisíti meg, hanem a szemcsestruktura a sajtolóhengerben megmaradt. Ez a körülmény, mint a tapasztalat mutatja, a fekete lőpor jó tulajdonságaira igen lényeges befolyással van. Ha már most formaldehidet és fehérjét alkalmazunk, úgy ezzel egyrészt az egyes szemcsék közötti kötőképességet fokozzuk, másrészt pedig a szemcsealaknak a sajtolt testben való megmaradását elősegítjük. További előnyre teszünk szert azzal, hogy a robbantóanyagnak mechanikai befolyások elleni érzékenységét az alkalmazott fehérje-formaldehidanyag mennyisége szerint fokozatosan befolyásolhatjuk. Végül előnyös még az a körülmény, hogy a fehérje-formaldehidbevonat a sajtolt test-