76285. lajstromszámú szabadalom • Barnaszénkályha szabályozható szekundérléghozzávezetéssel

Megjelent 1920. évi április hó 13-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABAD A LM I HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 76285. szám. II/h. OSZTÁLY. Barnaszénkályha, szabályozható szekundérléghozzávezetéssel. FEYÉR GYULA OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 julius hó 25-ike. A magyar barnaszenek fűtőértékének jelentékeny részét a bennük foglalt illótermékek képviselik. A Grittner-féle szénelemzési adatokból levezethető, hogy a leginkább használt magyar lignitek és barnaszenek fűtőértékének 36—65%-a illótermékekre (szénhidrogének) esik. A zsilvölgyi szenek fűtőértékében pl. az illótermékek 43—44%-kai, a pilisszentiványiban 46%-kal, a salgótarjániban 50-5%-kal, a tatabányaiban 52-5%kal, a sajókazaiban 55, sőt 64%-kal stb. részesednek. Az is közismert dolog, hogy az ilyen illótermékeket tökéletesen csak úgy égethetjük el, ha minél nagyobb hőmérsékletű tűztérben, forró másodlagos levegővel jól keverjük. A tűztér hőmérsékletét a melegkisugárzás csökkentésével (samottbélés) fokozhatjuk,. a tökéletes keveredést pedig azáltal érjük el, ha a másodlagos levegőt jó elosztással és nagy sebességgel viszszük a tűztérbe. Ha az illótermékek nagy felszinű izzó samottfalakat érintenek, meggyuladásukat még inkább elősegíthetjük; a levegővel való benső keveredést pedig — az ipari tüzelésekben szerzett tapasztalat szerint — támogatja az, ha a tűztérből a gázokat izzó samotttömegek határolta szűkületen (tűzpart) buktatjuk keresztül. További fontos föltétele az illó termékek tökéletes elégésének, hogy lángjuk szabadon kibontakozhassék, még mielőtt a hűtött falakba ütődhetne. Minden illótermékekben bővelkedő szilárd tüzelőszer égése tulaj donképen két részben folyik le. A szilárd részek (koksz) aránylag szűk térben, a rostélyon nyugvó szénrétegben hamvadnak el, mig a gázak ellobbanása a kályha öblös lángterében zajlik le. A lángot éppen az égő gázak alkotják. Minél tökéletesebb és minél nagyobb hőmérsékleten megy végbe a másodlagos levegő ós a gázak keveredése, annál tömöttebb s annál nagyobb hőmérsékletű lesz a láng s annál kevésbé hajlik koromképzésre, más szóval annál tökéletesebb lesz a gázak égése. Az elmondottakon kívül azonban, ha a rendelkezésünkre álló tüzelőszereket racionálisan akarjuk fölhasználni, nem hagyható figyelmen kívül a levegővel való okszerű gazdálkodás kérdése sem. Tudott dolog, hogy a. nagy légfölösleg a tüzet hűti és ennek következtében az