76271. lajstromszámú szabadalom • Ujítások mozgóerővel bíró visszalökésáltal töltött lőfegyverekhez
.szerkezet nyugalmi helyzeténél, mikor az iitőszög meg van feszítve, az elcsattanta* előtt az (a2) kar külső vége a (z2) kivágás megfelelő fölső falára fekszik, a figyelembe veendő fölfekvési fölületet a rajzon (a3) jelzi. A 6., 7., 8. ábra, valamint sematikusan a (8b) ábra a részek eme helyzetét jelzi, különösen pedig az utóbb említett ábrán nagyobb méretben az látható, hogy a (kl) válldarab mily módon képezi az (el) elcsattantó csap támasztékát, illetőleg mily helyzetet foglal el az (al) rész a (k6) és az (a3) a (z2) részre viszonyítva. Ha az elcsattantás megkezdődik, tehát az újj a billentyűt visszafelé húzza, a kivágás fala az (a2) karra, illetőleg ennek külső (a3) nyomóhelyére hat és ennek következtében az (al, a2) emelőnek az (aO) forgáscsap körül való lengését idézi elő, mely emelő (al) és (a2) karja körülbelül egyenlő és ezért az emelő áttevési viszonya 1:1. Ez mindaddig végbe megy, míg végül az (a2) kar lefelé mozgásánál a kivágás fala abelső (a4) fölületre nem fekszik, mely pil_ lanatban a fegyver abban az állapotban van, melynél az elcsattantás végezhető. A részeknek ez a helyzete a (8c) ábrán nagyobb méretben látható, ebből kitűnik, hogy most már a. kivágás falai mindkét (a3) és (a4) fölületre ráfekszenek, az elcsattantórúd pedig a rúd hátsó (k3) karjára ható (k4) rúgó ellenére a (k6) csúcsával annyira befelé nyomatott, hogy a (kl) válldarab az elcsattantó csap külső szögletét még éri. Ha a billen, tyűt tovább húzzuk meg, csak az (a4) belső nyomóföliiletre gyakoroltatik nyomás, az elcsattantó mozgásnak még hátralévő részénél tehát jóval rövidebb (a2) emelőkar fog hatni és az ezenközben ható áttevési viszony körülbelül 1:2 fog lenni. Az elsütést közvetlenül megelőző rövidebb mozgás tehát jóval nagyobb erőkifejtést kíván, mint az első; hosszabb idő. szak, mely alatt a fegyver minden érezhető erőkifejtés nélkül működtethető. Az elcsattantó szerkezet részeinek helyzete közvetlenül az elsütés előtt, illetve a nagyobb erőkifejtést igénylő helyzet után a (8d) ábrán nagyobb méretben látható; ebből kitűnik, hogy a külső (a3) nyomófelület a billentyűtoldat falának kivágásától bizonyos távolságban van és csak a belső nyomófölület fekszik a kivágás falára. Az elcsattantórúd (kl) válldarabja az elesattantócsapot éppen elbocsájtotta, úgy, hogy az utóbbi az előbbi mellett elhaladhat, illetőleg az (e) ütőszög az (e4) rágó hatása alatt előre mozoghat. A részieket ebben a helyzetben a (8a, 9., 10. és 11.) ábra ábrázolja, miközben föltételeztük, hogy amint azt ábrázoltuk, a lövedék a hüvelyt éppen elhagyta és a cső most kezdi meg visszafelé való mozgását. Az elcsattantó szerkezet és evvel kapcsolatban a cső és az összes mozgó részek rögzítésére szolgáló berendezés legvilágosabban a 14. és 15. ábrán látható. Itt a (C) mai'kolatdarabban alul az (s3) csapon egy hosszúkás (s) tag van alkalmazva, melp az (s4) rúgó nyomása alatt mindig önműködően az (sl) lapjával fölfelé fordulva a (k) elcsattantó rád fölé fogódzik és másrészt az (sO) szárnyával hátrafelé kiáll. Annak következtében, hogy az (sl) lap az elcsattantó rúd (k) támasztéka elé az elcsattantó rád mozgásirányával ellentétes irányban kerül, az utóbbi mozdulatlanul rögzíttetik úgy, hogy sem a (z) billentyű föntebb jelzett működtetésével, sem valamely esetlegesség következtében az iitőszög a töltény elsütése céljából előre nem mozoghat. Az elcsattantó rád rögzítésével egyidejűleg a cső mozgása és így az összes részek mozgása is megakad-Hvoztaíik, minthogy az (sl) lap a csővel együtt mozgó részek pályájába nyúlik. Csak ha a markolatot erősen megmarkoljuk és az (sO) szárnyat benyomjuk, fog az (sl) lap kikapcsolódni úgy, hogy az összes mozgórészek ismét működésbe jöhetnek. 'léhát a billentyű és minden mozgó rész mindig önműködően biztosítva van, ha a fegyvert bármily módon de nem kézben visszük, másodszor pedig a fegyver minden külön fogás nélkül azonnal lövésre kész, ha azt erősen meg-