76271. lajstromszámú szabadalom • Ujítások mozgóerővel bíró visszalökésáltal töltött lőfegyverekhez

- 3 — tosítása az ismeretes berendezéseknél oly módon történik, hogy a könyök­emeltyű megnyúlt helyzeténél a középső esnkló a végcsuklóknál kissé mélyebb helyzetbe jut. Ennek az ismeretes könyö­kös sajtók elve szerint oly kicsi lefelé való áthajlásnak az a célja, hogy a csukló* a cső visszafelé mozgása és nyugvása közben be ne hajolhasson. Teljes biztosí­tás céljából ahhoz az újításhoz folyamod­tunk, hogy a könyökesukló hátsó emelő­jét válldarabokkal látjuk el, melyek föl-és hátrafelé kissé ferdén vannak elvágva és melyek szorosan az oldalt alkalmas pontokon elhelyezett ütközőkre feksze­nek és a hátsó emeltyű csuklócsapjával vgy szögével együtt a záródarab által hátrafelé gyakorolt gáznyomást fölfog­ják. Ennek következtében azt érjük el, hogy a gáznyomás mindig az említett ferde vál Ida rabokra, illetve ezek ellenda­rabjaira hat és a furatában aránylag la­zán fekvő cspot csak részben terheli, míg az eddig ismert szerkezeteknél ez a csap fogta föl a teljes gáznyomást, tehát be­hajlásnak és eltűrésnek volt kitéve. A csap eme szabad mozoghatósága követ­keztében, — ha a mozoghatóság még oly kicsiny is — másrészt a ferde váildara­bok miatt, mint azt később részletesen ismertetni fogjuk, a megnyújtott, kö­nyökemeltyű oly irányban törekszik mozogni, hogy a lövésnél (vagyis a gáz­nyomás hatása alatt mindaddig, míg a lö­vedék a csövet el nem hagyta, tehát az utóbbi még visszafelé nem mozgott) a könyökemeltyű időelőtti áthajlása, ille­tőleg a závárzat időelőtti kinyílása meg­gátoltatik. Az elzárást végző, illetőleg a csuklót a nyitás megtörténte után ismét a záró­helyzetbe vivő zárórúgónál azt az újítást létesítettük, hogy a rá gót egy a marko­lat nyakában hosszirányban elhelyezett lemezrúgó képezze, mely a működő (mo­zogható) fölső végével egy a hátsó emel­tyűn fölfüggesztett lenghető karral van összekötve, melynek közvetítésével a rágó aránylag kis elmozdulásnál a csukló mozgásait ama tág határok között, mely­ben azok végbemennek, szabályozhatja. tlogv a fegyver lehetőleg egyszerűen legyen szétszedhető és ismét összeállít­ható, ahhoz a berendezéshez folyamod­tunk, hogy a závárzattokot és a csövet körülfogó részt az ezt a részt magába fo­gadó markolat- vagy agyrésszel egy az utóbbiból kivehető (oldalirányban ki­húzható) forgatható retesz köti össze, mely egy ütközőjével egy a cső alsó fölü­letén közvetve vagy közvetlenül alkal­mazott toldatra fekszik. A cső nyugalmi helyzeténél, t. i. mikor az a mellső hely­zetében van, a csőhüvelyt, illetőleg ennek toldatát az elreteszelést. létesítő, illetőleg a csuklót megnyújtva és a csövet a mellső helyzetében tartó záró rágó szorosan a re­teszre, illetőleg ennek toldatára szorul, úgy hogy maga a zárórúgó biztosítsa a cső és csőhüvely és a závárzatok és mar­kolatdarab között a kapcsolatot. A találmány tárgyát képezi továbbá egy automatikusan működő, a tölténytár ki­ürülésénél a závárzat nyitvatartására szolgáló retesz. Ezt a reteszt egy külön, a fegyverben a tölténytártól oldalt, a töltények átvezetésére szolgáló nyílás­nál ágyazott, rekesztőemeltyíí képezi, me­lyet akkor, mikor a töltényadogató az utolsó töltény kilövése után a legmaga­sabb helyzetben van, egy az adogatóval kapcsolt tag (ütköző, gomb stb.) a műkö­dési helyzetbe visz oly módon, hogy vé­gével a záródarab egy válldarabjára fekszik és meggátolja, hogy ez a záró­helyzetbe jusson. Ha most az üres töl­tényszekrényt kivesszük, a závárzatba fogódzó rekesztőemelő a závárzatzáró rúgó hatása dacára a závárzatot tovább is nyitva tartja úgy, hogy ha a fegy­verbe egy újabb, töltött tölténykeretet helyezünk el, a závárzatot a fegyver megtöltése céljából nem kell először nyitni. A tölténytámasztó-lemezen a nevezett rekesztöemeltyű működtetése eéljából alkalmazott gomb a tölténytár megtölté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom