76251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uj cellulozaszármazékok előállítására

reakciókeveréket előnyösen vízzel való higítás után, vagy rögtön, higított kénsavval megsavanyítjuk, vagy alka­likus állapotban megfelelő szűrőbe­rendezésre hozzuk, a cellulóza éthyléterét pedig forró, vagy hideg vízzel alaposan kimossuk. A második esetben ajánlatos a savval, ill. savanyú sóval való utólagos kezelése és újból való kimosás. A cellulózának ezen éthylétere vízijen oldhatatlan ós pl. oly módon is tisztít­ható, hogy alkoholban oldjuk és szűrve, vagv szüretlenül, vízzel, vagy higított só­oldattal kicsapjuk és aztán újból kimos­suk. A száraz cellulózaéthyléter fehér por, mely hideg, vagy forró vízben oldhatat­lan, alkoholban, methylalkoholban, han­gyasavban, kristályos ecetsavbon, pyri­dinbieln, diklórhydrinzen, nitrobenzol­ban, éthvlformiátban, vizes acetonban, tetraklóréthánban és hasonlókban old­ható. VIII. A 100 sr. cellulózának ós 100 sr. maró­nátronnak megfelelő kiindulási oldatok egyikének 1200 sr.-ét 100 sr. 30%-os nát­ronlúggal keverjük, gyengén melegítjük és folytatólagosan 100—200 sr. diéthyl­szulfátot adunk hozzá. A hozzáadás pl. V2—2 óráig tart. Ezután még — ha szük­séges — V2—2 óráig a vízfürdőben utána­melegítünk és a reakciókeveréket, előnyö­sen előzetes megdermedés után, 300-—600 sr. porított marónátronnal, vagy ékviva­lens mennyiségű marókálival fölkavar­juk, vagy dagasztjuk. Ezután ismét mele­gítünk ós 300—1300 sr. diéthylszulfátot szukcesszive, vagy néhány nagyobb adag­ban, meghatározott időközökben, bevi­szünk, mimellett a cellulóza éterének ki­választása a hőmérséklet egyidejű emel­kedése és a massza fölhabzása mellett történik. A reakciókeveréket, előnyösen a vízzel való higítás után, vagy rögtön, higított kénsavval megsavanyítjuk, vagy alká­likus állapotban megfelelő szűrőberende­zésre hozzuk, a szűrőberendezésen össze­gyűjtött cellulózaétert pedig hideg, vagy forró vízzel alaposan kimossuk. A máso­dik esetben ajánlatos savval, ill. savanyú sóval való utánkezelés és újtól való kimo­sás. Minthogy a cellulózának vizes alká­liákban oldható átalakulási termékei, na­gyobb mennyiségű maróalkáliák hozzá­adásakor', főleg melegítéskor, kicsapód­nak, a VII. és VIII. példákban foglalt előírások szerint úgy dolgozunk, hogy a marónátronnak, illetőleg a nátronlúgnak és az éthylszulfátnak a vízben oldbatlan éthylcellulóza, illetőleg éthyldrocellulóza (éthyleellulózahydrát) keletkezéséhez szükséges mennyiségei csak egy részének hozzáadásával, mindenekelőtt vízben old­ható éthylcellulóza képződjék és ezután az ezen, vízben oldható éthylcellulózát tartalmazó reakciókeverékeket marónát­ron, illetőleg nátronlúg és óthylszulfát to­vábbi mennyiségeivel kezeljük, hogy a vízben oldható éthylcellulózát vízben old­hatatlanná alakítsuk át. Ahelyett, hogy a vízben oldható cellu­lózaétereket a, reakciókeverékekben maró­nátron, illetőleg nátronlúg és éthylszul­fát további mennyiségeivel kezeinők, le­het természetesen azokat a reakciókeveré­kekből, izolálni és azután a bázikus anya­gok és az éthylszulfát. további mennyisé­geivel kezelni. Minthogy a cellulózának ezen éthyl­étere vízben oldhatatlan, ennélfogva pl. úgy is tisztítható, hogy alkoholban oldjuk és szűrve, vagy szűretlenül, vízzel, vagy higított sóoldattal kicsapjuk és aztán még egyszer kimossuk. A cellulóza ezen éthylétere fehér por, mely hideg, vagy forró vízben oldhatat­lan, ezzel szemben a következő oldószerek­ben könnyen oldható: alkohol, methylalkohol, kristályos ecet­sav, hangyasav, pyridin, kinolin, pikolin, diklórhydrin, epiklórhydrin és hasonlók, nitro'benzol, ecetsavas methyl, ecetéter, phtalsavas éthvl, szebak in savas éthvl, citromsavas éthvl, borostyánkősavas

Next

/
Oldalképek
Tartalom