76251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uj cellulozaszármazékok előállítására

savakkal hidegben vagv melegben, alkáliákkal hidegben és melegben stb. való kezelése útján nyerünk. Ezen csoporthoz tartoznak a jelen eljáráshoz igen alkalmas, vizes alkáliákban oldható cellulózaszármazékok, amint azokat a cellulózának forró alkálilúgokkal (savak, alkoholok, vagy hasonlók segítségével történő utólagos kiesapatással, vagy anélkül) rézoxydammon iákkal (alkalmas kicsapatószerek, mint pl. savak, alkáliák, sók és hasonlók által való utólagos kicsapatással), ' cinkhalpidokkal magában, vagy savakkal közösen (utólagos kicsapatással), erős (pl. 45—60° Bé erősségű) kénsavval (utólagos vízzel való kicsapatással) való kezelése útján nyerjük. Ide tartoznak az alkáliákban oldható cellulóza-átalakulási termékek is, melyek elszappanosító szereknek esztereikre (cellulózanitrátok, cellulózaacetátok, cellulózaform iátok stb.) való behatolásakor és melyek a nyers és tisztított cellulózaxathogenátoknak (viskoze) savakkal, fémsókkal, savakkal és sókkal, hő által, iszapolással, röviden oly szerekkel való kezelése által keletkeznek, melyek a cellulózahvdratot '^választják. Ide számítandók végül maguk a cellulózaxanthogenátok is mindazon alakban, amelyekben föllépnek Eszerint lehet mindenfajta műselymet, ill. műselyemhulladékot is (pl. nitroeellulózaselymet, fiskózeselymet, rézoxydammoniaselvmet, acetylcellulózaselymet, formylcellulózaselymet stb.) a jelen eljárás számára kiindulási anyag gyanánt fölhasználni. 4. A cellulózának valamennyi szervetion és szerves, egyszerű és kevert esztere, pl. a nitrocellulózák, acetylcellulózák, förmylcellulózák, laktylcellulózák, cellulózafoszfátok, formylcellulózafoszfátok és hasonlók. Ha a reakciókeverékben bázikus anyagok vannak, akkor az előbb említett eszterek a legtöbb esetben el fognak szappanosodni. Az esizterek savkomponensének ekkor keletkező sói a jelen reakciót nem befolyásolják lényegesen kedvezőtlenül. Ennek következtében az egyidejűleg szabaddá vált. cellulóza, ill. cellulózahydrát épúgy reagál és éppen azokat az étereket adja, mint a cellulóza, ill. cellulózahydrát maga. Az eljárás pl. olymódon foganatosíttatik, hogy a. cellulózát vagy átalakulási termékeit, ill. származékait szervetlen savak esztereivel bázikus anyagok jelenlétében kezeljük. Lehet haloidesztereket (halogénhelyettesítő alkoholok), kénsavesztereket stb., röviden egyáltalában szervetlen savak alkalmas esztereit, vagy más alkalmas alkylesztereket a cellulózára vagy származékaira, ill. átalakulási termékeire behatni hagyni. Ha a cellulózának (mercerizált cellulóza), a eellulózahydrátnak, a hydrocellulózának, az oxycellulózának, a cellulózaxanthogenátnak és hasonlóknak alkálivegyületeiből vagy más fémvegyületekből, (amennyiben ilyenek vannak), mint pl. ezen sejtanyagtestek földalkáli-, ammónium-, cink-, ezüst-, ólom- és hasonló vegyületeiből indulunk ki, akkor a bázikus anyagok a cellulózaanygokhoz eleve kötve vannak. Minden más esetben a bázikus anyagok szabad állapotban vannak a reakciómasszában. Lehet azonban úgy is eljárni, hogy a reakciókeverékekhez a cellulózatestekhez kötött bázikus anyagok mellett még bizonyos mennyiségű szabad bázikus anyagot pl. alká] iákat, alkálifémeket, alkálialkoholátokat és hasonlókat adunk. Ez esetben az alkáliák, a fölhasznált mennyiség szerint, vagy a cellulózatestekhez, vagy az alkylálószerhez, vagy mindkettőhöz viszonyítva, fölöslegben vannak jelen. A kívánt mennyiségű bázikus anvogot lehet vagy mindjárt előre egészben, vagy pedig a reakció közben, lassanként és vagy oldatlanul, vagy alkalmas oldószerekben oldva, a reakciókeverékekhez hozzáadni. A cellulózatesteket lehet alkalmas oldószerekben oldva, vagy oldatlanul fölhasználni. Ha, kiindulási anyag gyanánt pl. a vízben, ill. vizes alkáliákban, ammónia-