76241. lajstromszámú szabadalom • Nyomáscsökkentő szelep, különösen szabadon hordozható búvárlégzőkészülékek számára

— 3 léptekor a (h) emelőrudazatot úgy befo­lyásolja, hogy a gázáramlás fojtódik. A nyilak jelzik a be- és kiáramló gáz irá­nyát, Ezen (a) membrán mögött a kül­nyomástól független térben van az (e) állítórúgó és (s) állítóesavar elrendezve, melyek a kívánt munkanyomást ellensú­lyozzák. A külnyomás közvetlenül a má­sodik (al) membránra hat, mely ezen nyomást úgy viszi át az (a) membránra és a (h) emelőrudazatra, hogy a munka­nyomás a változó külnyomásnak megfe­lelően módosul. A 2. ábra egy további foganatosítás! példát tüntet föl, mély szintén a fönt jel­zett föladat egy megoldását képezi s az 1. ábrabeli példától abban tér el, hogy az (al) membrán át van helyezve úgy, hogv a szabályozandó munkagáz > a két mem­brán közötti térbe áramlik s ennek meg­felelően a szelep (h) emelőrudazata is ezen közbenső térben van elrendezve. Az emelőrudazat úgy van módosítva, hogy mindkét membrán által egyidejűleg köz­vetlenül mozgatható; az (e) állítórúgó az (a) membránnak a szeleptől elfordított oldalán olyan térben foglal helyet, mely a külvíztől el van zárva. A víznyomás csak az (al) membránra hat s közvetlenül be­folyásolja a zárószerveket. A 3. ábra oly nyomást csökkentőszele­pet tüntet föl, melynél az emelőrudazatot egy középső rúd helyettesíti, mely egyik oldalán a zárókúpot hordja, másik olda­lán pedig az állítórúgót, mely ezen eset­ten nem nyomó-, hanem vonóhatást fejt ki az (a) munkamembránra. A gáz a (k) teret tölti ki, s a 0>) csatornán át a (kl) térbe lép, ahonnan az (f) cső vezeti to­vább. Ha a (k, kl) terekben a kívánt munkanyomás eléretett, akkor nyilván­valóan a záróhatást kifejtő nyomás az (a) főmembránra nagyobb, mint a második (al) membránra úgy, hogy a szelep foj­tatik. A külnyomás emellett az (a, al) membránok között lép érvényre s a nyo­mások különbsége kiegyenlítő nyomás gyanánt hat, mély a munkanyomást a külnyomásnak megfelelően módosítja. Szabadalmi igények: 1. Nyomást csökkentőszelep, különösen szabadon hordozható búvárlégzőké­szülékek számára, jellemezve azáltal, hogy a zárószerv szabályozására a szokásos membránon kívül egy máso­dik membrán is szolgál, mely az előbb említett membrán működését a kül­nyomás behatása alatt befolyásolja. 2. Az 1. alatti nyomást csökkentőszelep foganatosítási alakja, jellemezve az­által, hogy mindkét membrán a kül­nyomás hatásának van kitéve, mimel­lett a membránok méretei úgy vannak megválasztva, hogy a légzőkészülékbe a vízmélységnek megfelelő, különböző külnvomások mellett is változatlan mennyiségviszonyban áramoljon a tápgáz. 3. A 2. alatti nyomást esökkentőszelep foganatosítási alakja, jellemezve az­által, hogy a membránok közbenső emelők alkalmazása nélkül vannak egymással kapcsolva, s oly eltérő mé­retűek, hogy a két membránra ható nyomások különbsége irányadó a sze­lep zárására vagy nyitására. 4. A 3. alatti nyomást csökkentőszelep foganatosítási alakja, jellemezve az­által, hogy a két membrán a szeleptes­tet három térre osztja föl, melyek kö­zül a középső a küMzzél, a két szélső pedig a zárószervet hordó kapcsolóra­dazatban kiképezett csatorna révén egymással közlekedik. (1 rajzlap melléklettől.) PuJIm •r*aa4a, Bmil*>Mt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom