76233. lajstromszámú szabadalom • Visszalökéssel működő töltőszerkezet mozgatható cső- és závárzatrészeknél kényszerzárással biztosított billentyűvel

— 2 lünk, hogy a závárzatot a csö tetszőleges hátratolása esetén nyithassak például, ho.-íy a töltényűrt ellenőrizhessük, a fegyverből egyes töltényeket vagy vala­mennyit eltávolítsuk stb. Ehhez eddig a fegyvert szükségképpen teljesen ki kel­lett reteszelni, hogy a csö és a závárzat szabaddá váljon, amivel azonban megint az a nagy veszély állott be, hogy a töl­tött fegyvert kezelve és a závárzat nyi­tását megkísérelve, véletlenül a még meg­feszített ütőszög a billentyű nem szándé­kolt érintésével vagy rázkódtatás folytán kioldassék úgy, hogy a lövész és környe­zete állandóan veszélyben forgott. Ezen, a fegyver veszélytelen kezeléséi illető hiány elhárítása képezi a találmány föntemlített célját. A mellékelt rajz a találmány tárgyá­nak foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábrán a fegyver egyrészének oldal­nézete biztosított állapotban, az la. ábrán ugyanolyan nézet van föl­tüntetve, részben a cső visszacsatolt esetén. A 2. ábra a fegyver vízszintes metszete, a 3. ábrán a billentyűrúd van külön föl­tűntetve, a 4. ábrán pedig ezen résznek távlati képe látható a biztosító emeltyűvel való összefüggésben. A szerkezeti elrendezés egy kiviteli példában van a rajzon föltüntetve, mimel­lett annak a Parabellum-pisztolyhoz való alkalmazását vettük alapul. Az (a) bil­lentyű ismert módon működik a (b) bil­lentyűrúddal együtt, mely utóbbi a (c) forgáspont körül emeltyűszerűen leng (2. ábra) és hosszirányban a cső tengelyé­vel párhúzamosan fekszik. A billentyű­uid teljes egészében magával vitetik, ha az (u) cső a (v) villatokkal együtt az el­sütés után visszacsúszik vagy pedig a závárzat nyitásakor kézzel visszatolatik. Az eddigi elrendezés már most olyan volt, hogy a (h) záróemeltyű, amelynek egyik (hl) szögkarja oldalt a (b) billen­tyűrúd útjában fekszik és abba a hátsó végéhez közel bekapaszkodva a kilen­gést az ütőszög kiváltása értelmében meggátolja, egyúttal a závárzat zárását és a csőnek hátracsúszással szemben való elreteszelését is uralta. Ily körülmények között oly nyitási mozdulat, mint ami­lyen különleges esetben, a töltényágy el­lenőrzésére, tévesen berakott töltények kicserélésére stb. kívánatos lehetett, egy­talán nem volt lehetséges. Ily esetben már most a biztosítás megszüntetése volt szükséges ahhoz, hogy a kívánt závárzat­visKiZafhúziást leihetővé tegyük és újból kel­lett azzal a veszéllyel számítani, hogy a billentyűnek nem szándékolt vagy vélet­len érintésével a billentyűrúd közvetíté­sével esetleg még megfeszített ütőszög (lásd a 2. ábrát) véletlenül lecsap és a csőben fekvő töltény (amelyet éppen biz­tonság kedvéért ki akartunk cserélni) el­süttetik. Ezen veszélyt a találmány értel­mében azáltat küszöböljük ki, hogy a (b) billentyűrúd (bl) oldala, mely fölé a (h) biztosító emeltyű (hl) karja nyúl, hossz­irányban simán van kiképezve és a cső visszafutó pályájának irányában sinpofát alkot (2., 3. és 4. ábra). Eszerinit a (h) emeltyű (hl) birtosító része, ha egyszer az átfogó helyzetbe van beállítva (1. és la. ábra), annak záró ellenőrzése alatt áll, akár az (u) cső a závárzat tartozékai­val együtt vissza van tolva, akár pedig a záró helyzetnek megfelelő mellső helyze­tet foglalja el. A részben hátratolt hely­zet az la. ábrán van föltüntetve, míg az

Next

/
Oldalképek
Tartalom