76205. lajstromszámú szabadalom • Hajtószárny repülőgépekhez és hajókhoz

Megjelent 1920. éri április hó 13-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76205. szám. V/h. OSZTÁLY. Hajtószárny repülőgépekhez és hajókhoz. INTZE SIMON MAGÁNZÓ PESTÚJHELYEN. A bejelentés napja 1919 március hó 25-ike. Az eddig ismert hajtószárnyak. illetőleg víz- és légcsavarok az általuk megfogott vizet vagy levegőt forgási síkjukban köztudomás szerint a szélrózsa minden irányában akként terelik el maguktól, vagyis szórják szét, hogy működésük elháríthatlan örvényléseket és így, — főként hadászati szempontból — igen káros zajt okoztak. Továbbá igen nagy hibájuk még az is, hogy a rendelkezésre álló motorikus erőnek igen jelentékeny része káros munkák végzése által emésztetik föl. Az eddig ismert hajtószárnyaknak ezen általánosan ismert hibáját kiküszöbölni van hivatva jelen új szerkezet, amely fokozottab vonóképesége, — gyorsabb és jórészt zajtalan járása mellett lényegesen kisebb motorikus erőt is igényel, mint a régiek; — vagyis üzeme sokkal gazdaságosabb. A jelen bejelentés tárgyát 1—6. ábrák alatt több változatban előtüntetett ezen új szerkezetű hajtószárnyak főjellemvonása az, hogy az agytól kiindulva (a) és (b) vegeik felé kanálszerűleg úgy vannak kiképezve, hogy a megfogott víz vagy levegőt nem forgási síkjukban szanaszét, hanem lehetőleg a forgási tengely irányában nagy erővel hátraszorítva, összenyomják és így hátuk mögött a zavartalan előhaladást igen megkönnyítő, biztosabb támpontot teremtenek maguknak; miáltal az örvénylés jórészt kiküszöböltetik a nagy zajjal együtt; a motorral pedig sokkal nagyobb sebességet lehet kifejteni; illetőleg a gép hajtására jelentékenyen gyengébb motor szükséges. Az 1. ábra fölülnézetben, a 2. ábra oldalnézetben és a 6. ábra (e) és (f) helyen való metszetben egy olyan kiviteli alakot tüntet elő, amelynél a végeik felé— az illető közeg még biztosabb és hatásosabb hátraszorítása céljából — a forgási tengely és az (a) és (b) szárnyak középvonalán keresztül fektetett sík felé, a kanálszerűleg kiképezett szárnyak kilépési élei fel vánnak hajlítva, miáltal a megfogott víz- vagy légrészecskék a berajzolt nyilak irányában törekszenek hátrafelé elhagyni a szárnyakat és így a föllépő ellenhatás folytán még inkább előreviszik a járművet. A 3. ábra perspektivikusan, a 4. ábra pedig (c—d) hosszmetszetben egy olyan kanálszerű kiképzést tüntet elő, amelynél a kilépési élek az előbb említett módon