76171. lajstromszámú szabadalom • Bélés szulfitlúg-tornyokhoz és hasonló berendezésekhez

Hegjelent 1920. éri március hó 31-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. szabadalmi leírás 76171. szám. IV/i. OSZTÁLY. Bélés szulfitlúg-toroyokhoz és hasonló berendezésekhez. DÖBELNER FASSFABRIK HAUPT & C° CÉG DÖBELNBEN. A bejelentés napja 1919 április hó 14-ike A jelea találmány szulfitlúg-tornyokra éa oly hasonló berendezésekre vonatkozik, amelyeknélkövekből álló töltés kerül alkalmazásra. Ez a kőtöltés a folyamat alatt ülepedik, minek következtében a kövek állandóan lefelé csúsznak és ekkor a torony falait megsértik. A kövek, éles széleikkel, a falakat alkotó gerendákból és deszkákból forgácsokat sza'ítanak ki és ezzel a falakat elpusztítják úgy, hogy kicserélésök válik szükségessé és azonkívül a faforgácsok folytán üzemzavarok illnak be, minthogy azok a gázok átáramáaát gátolják. Közbenső fenekek elrendezése hátrányon csak csekély, gyakorlatilag nem legendő mértékben segít, míg a kőlapokkal dó kibélelés azért nem cészerú, mert vékony aezek összetörnek, megfelelően vastag nezek pedig a tornyot túlságosan terhelik. A. találmány szerint az említett hátrányt :életes módon azáltal küszöböljük ki, hogy tornyot fatuskókkal béleljük, amelyeket •i. ként rendezünk el, hogy azok végfafölüt ükkel alkotják a csúsztató falat. A végfaat a kövek nem vagy csak igen kis mér:ben támadják meg, különösen pedig ki i küszöbölve a forgács és szilánkképiődés. afelől a tuskók nem teszik a tornyot aágos nehézzé, mimellett különösen mérv.ó az, hogy a tuskók nem terhelik a külső állványzatot, hanem önmagát hordó körfalat alkotnak. Ha idővel egyes helyek mégis káros változást szenvednének, úgy a kicserélés egyszerűbben és olcsóbban foganatosítható, mint a külső állványzat részéinél. k mellékelt rajzon a találmány tárgyának példaképeni foganatosítási alakja van föltüntetve, ahol is az 1. ábra a torony részleges hosszmetszete, a 2. ábra pedig annak harántmetszete. Lehetőleg száraz fát alkalmazunk. A tuskók a kerek ív által megszabott profil szerint szabandók ki, míg annak az oldalnak, mely a torony tengelye felé néz, végfafölületből kell állania. Az (a) tuskókat téglák vagy más építőkövek módjára sorakoztatjuk egymás mellé és eltolt illesztési helyekkel építjük egymás fölé. Hogy a tuskókat a rétegben egymással összekössük, evégből a föltüntetett példában a tuskók mindkét illesztési oldalukon egy-egy félkörharántmetazetú (b) horonnyal vannak ellátva: ezek a félhornyok azután együttesen körharántmetszetú csatornát alkotnak, amelybe (c) farudat tolunk be. A föllépő duzzadás folytán a fa kiterjed, miáltal a tuskók saoroaan összezárulnak. Rétegról-rétegre való összeköttetés céljából még külön csapolásokat is alkalmazhatunk.