76167. lajstromszámú szabadalom • Alulszóróvetőgépekhez való vetőszerkezet

— 353 — is kell, hogy ezekkel elzárhatók legyenek. Erre a célra a (B) tolókák, (11) kapcsolórudakkal és (12) karokkal, a (13) tengely -elforgatásával, együttesen emelhetők és sülyeszthetők. A (B) tolókákban hosszhasíték van kiképezve úgy, hogy a (11) kapcsolórúdban elrendezett, ezen a hosszhasítékon keresztüldugott, az 1. ábrán látható esavarszögön ülő szárnyas csavaranya meglazításával, bármelyik vetéssor rögtön elzárható, míg a többi vetéssor ezen (B) tolókái ugyanekkor a kívánt beállított helyzetben maradnak. Hogy a (B) tolókák újból való pontos beállítása azonnal lehetséges legyen, azok egy-egy (14) ütközővel vannak ellátva. A (B) tolókák beállítása, külön, a (13) tengelyen megerősített (G) emelő segélyével (3. ábra), skálabeosztás mentén történhetik. Minthogy azonban a tolókák megnyitása ópúgy a vetőmag szemnagyságával függ össze, mint a (C) fenéklemez elállítása, ezért, amint azt pl. a 3. ábra mutatja, olyan az elrendezés, hogy egyetlen (Gr) emelővel mindkét, (9 és 13) tengelyt egyidejűleg lehet megfelelően elforgatni. Az (F.) emelő a (C) fenéklemez elállítására való (9) tengelyen ül, a (G) emelő pedig a (B) tolókák elállítására szolgáló (13) tengelyen. A két, (F és G) emelő a (15) körívalakú lemezzel szilárdan egymáshoz van kötve és pedig az ennek (18 és 19) hasítékaiban ülő, megszorítható szárnyas csavaranyával ellátott (17), ill. (16) csavarszögek közvetítésével. A (15) körívalakú lemez párjával van elrendezve. Ha már most a két, (16 és 17) csavar meg van szorítva, és az (F) emelőt, skálabeosztásán, pl. (O)-ról (4)-re állítjuk, akkor ezáltal egyrészt a (C) fenéklemez (I) legmélyebb helyzetébe sü• lyed (1. ábra), másrészt a (G) emelő is elforog a (15) körívalakú lemez hatása alatt, mely utóbbi, a meghúzott (17) csavar folytán, az (F) emelővel együtt, szintén elforog a (9) tengely körül. Ezáltal a (12) karok segélyével a (B) tolókák éppen megengedett legmagasabb helyzetükbe emelkednek. Ez a kombinált mozgás, a ö. ábrán példaképen föltüntetett elrendezésnél, a két, (F) és (G) emelő különböző forgási pontja folytán, azáltal van lehetővé téve, hogy a (G) emelőben (20) hosszhasíték van kiképezve. Az (F) emelő továbbiorgatása a (4) osztásvonalon túl (3. ábra), a (16, 17) csavarok meghúzott állapotában, egy a (G) emelőn elrendezett ütköző folytán lehetetlen. Ha azonban ki kell üríteni az (A) vetőszekrényt, akkor a (17) csavart meglazítjuk, mire az (F) emelő, a (18) hosszhasíték folytán, magában e hasíték alsó végéig elforgatható úgy, hogy a (C) fenéklemez (1. ábra) eléri (II) kiürítő helyzetét. Ha aprószemű vetőmagot, pl. lóherét kell vetni a géppel, akkor a (C) fenéklemezt az (1. ábrán teljes vonalakkal rajzolt legmagasabb helyzetébe kell emelni, CLZCLZ CLZ (F) emelőt a 3. ábrán látható skálabeosztás (0) vonalára kell állítani. Ezáltal azonban, a (15) körívalakú lemez és a (G) emelő hatása alatt, a (B) tolókák az (A) vetőszekrény (2) nyílásait teljesen elzárnák és így lehetetlen lenne a vetés, ha a (15) körívalakú lemezben (3. ábra), ennek fölső részén, a (19) hasíték nem lenne kiképezve. Ezen hasíték folytán azonban, a (16) csavar meglazítása után, a (G) emelő ekkor kissé balra forgatható úgy, hogy a (B) tolókák kisisé megemelkedhetnek és a (2) nyílásokat kissé szabaddá tehetik úgy, hogy az aprószemű vetőmag kiszórása lehetővé válik. Az (E, El) vetőmagvezetőfalaknak az 1. ábrán látható kiképzése a megoldásnak csak egy módját tünteti föl; ugyanez az eredmény elérhető ugyanis mindegyik ilyen vezetőfalnak az (E és Ex) részekre való kettéosztásával is, amint az a 4. ábrán föl van tüntetve. Szabadalmi igények: 1. Alulszóró vetőgépekhez való vetőszerkezet a vetőszekrényen kívül lévő vetőkerekekkel, azáltal jellemezve, hogy a szokásos kiürítő csapóajtó, valamint a vetőszekrénnyel egyébkor szilárd kapcsolatban álló vetőszek-