76165. lajstromszámú szabadalom • Kapaszkodókerék a kapaszkodók beállítására szolgáló berendezéssel

ezáltal a (h) kapaszkodóra vitetik át. Az ábrázolt foganatosítási alaknál az ütköző­szerkezetet az (a) kéziemelő útján eltol­ható (b) lépcsős ék képezi, melynek bá­rom (bl, b2, b3) lépcsője van (3., 3a és 5. ábra). Ezen lépcsők egymás mögött van­nak elrendezve és a (b) ék eltolása által egymás után oly helyzetbe hozhatók, amelyben a (d) emelőhöz vagy más ki­nyúló részhez ütköznek. A (d) emelőnek és az (f) fogazott szegmensnek közös (e) tengelye van. Ha a (b) éket annyira el­toljuk, hogy (bl) lépcsőfoka oly hely­zetbe jut, amelyben a (d) emelőhöz ütkö­zik, akkor a kapaszkodókerék (a) ten­gelye körül való forgásánál a (d) emelőt magával viszi, az (1) helyzetbe hozza (5. ábra) és az ütközőhelyzetből önműkö­dően kitéríti. Ezáltal az emelő (e) tenge­lyére erősített (f) fogazott szegmens is elforog, a vele kapcsolódó (g) gyűrűt el­forgatja ós utóbbi a vele csuklósan össze­kötött (h) kapaszkodósarkantyukat el­állítja. Ha a (b) éket annyira eltoljuk, hogy (b2) lépcsőfoka ütközik a (d) emelőhöz, akkor a kapaszkodókerék a (d) emelőt hosszabb úton viszi magával (és pedig az 5. ábrán látható 2. helyzetig); ennek kö­vetkeztében az (f) fogazott szegmens és vele a (g) gyűrű nagyobb szöggel fordul­nak el és a kapaszkodók nagyóbb mérték­ben lépnek ki a kerék kerületéből. Ha a (b) éket oly mértékben mozdítjuk el, hogy (b3) lépcsőfoka ütközik a (d) emelőhöz, akkor az emelőt a kerék egé­szen az 5. ábrán látható 3. helyzetig viszi magával. A (b3) lépcsőfok beállításához természetesen nem szükséges, hogy elő­ször a (bl) és (b2) lépcsőfokokat kapcsol­juk be, hanem a kapaszkodók legnagyobb mértékben kifelé tolt helyzetének meg­felelő lépcsőfokot közvetlenül is működési helyzetébe hozhatjuk. A (b) lépcsős ék tehát a (bl, b2, b3) lépcsők számának növelése és a lépcsők megfelelő alakítása által a kapaszkodók bármilyen beállítását lehetővé teszi, mi mellett a találmány tárgyát képező elren­dezésnél a kapaszkodók elállítását a ka­paszkodókeréknek menet közben való el­forgása önműködően hozza létre, mihelyt a mozgást a kapaszkodókra átvivő szer­kezet ütköző helyzetébe hozatott. A kapaszkodóknak az egyes helyzetek­ben való rögzítésére az (f) fogazott szeg­menst elreteszeljük, mely célra az ábrá­zolt foganatosítás! alaknál az önműkö­dően ható (i, k) kilincsszerkezet szolgál. Ezen kilincsszerkezet fogai a lépcsős ék lépcsőfokaival egyezően vannak kiké­pezve úgy, hogy az (f) fogazott szegmens mindegyik (bl, b2, b3) lépcsőfok ütköző helyzetében el van reteszelve. Az elrete­szelés oldása az ábrázolt foganatosítani alaknál az (1) ütközőelemek útján törté­nik; melyek a (b) lépcsős ékekkel kény­szermozgásúan vannak összekötve úgy, hogy az (a) kéziemelőnek a (b) lépcsős ékek bekapcsolási mozgásánál ellentétes irányban való elmozgatásánál az (1) üt­közőelemek oly helyzetbe jutnak, hogy az (i) kilincs tengelyén elrendezett (m) emelőbe ütközve, a kilincset a kilincske­rék fogaiból kiemelik (4. ábra). A 6. ábrán (1, 2, 3) jelöli az (a) kézi­emelő különböző helyzeteit, melyek a (b) lépcsős ék különböző ütközőhelyzeteinek felel meg, míg (al)-el az (a) emelő azon helyzete van jelölve, amelyben a retesze­lés ki van iktatva. Ugyanezen vagy hasonló berendezés alkalmazható a hátramenethez is. Így pl. az ellenkező forgásirány számára egy második fogazott szegmens lehet elren­dezve, mely szintén reteszelőszerkezette van ellátva vagy a kapaszkodók a hátrc menet számára áttétel beiktatásával hoz hatók működésbe stb. A találmány tárgyát képező berende zés lejtőn való lefelémenetnél, miközben a hajtómotor áll, szintén működik. Hogy a kapaszkodókat a hajtószerke­zet megsérülésénél és a jármű állása köz­ben is működtethessük, az 1—5. ábrán föltünteitett foganatosítási alaknál az (f) fogazott szegmens (e) tengelye a négy­sarkú (p) csappal van ellátva. Ha ezien

Next

/
Oldalképek
Tartalom