76145. lajstromszámú szabadalom • Mellékzárlatú megszakító fényszóró ívlámpákhoz

a — Az 1. ábra a mellékzárlatú megszakítót bekapcsolt helyzetben mutatja. Az (o) emelő (m) toldata a (h) kapcsolókés (k) nyugaszában fekszik és a kapcsolókéit a bekapcsolt helyzetben rögzíti. Az (r) kéziforgattyú szintén a bekapcsolásnak megfelelő helyzetben van, minthogy a mellékzárlatú megszakítót egyedül a forgattyú mozgatásával is be lehet iktatni. Ha a mellékzárlatú megszakítót kézzel akarjuk kikapcsolni, akkor az (r) kéziforgattyút az óramutató járása irányába elforgatjuk, miközben a forgattyú a (g) tengelyt és az (s) bütykös tárcsát magával viszi, mely utóbbi az (o) emelőt fölemeli, a (q) rúgó hatása ellen balra mozgatja és ezáltal az emelő (m) toldatát a (k) nyugaszból kiemeli. Ezáltal a (h) kapcsolókés fölszabadul, az (i) rúigó hatása alatt balfelé mozog és a mellékzárlatú áramkört megszakítja. A kikapcsolt helyzetben a (h) kapcsolókés újból az (s) bütykös tárcsával kapcsolódik és az (r) kéziforgattyú visszaforgatásánál a bütyköstárcsa követítésével ismét bekapcsolható. A mellékzárlatú megszakító önműködő kikapcsolása csak akkor következik be, ha a szenek leégtek és a két széntartónak egymáshoz nem szabad tovább közelednie. A mellékzárlatú megszakítónak újbóli, pl. kézzel való bekapcsolását tehát föltétlenül meg kell akadályozni. A mellékzárlatú megszakítót ilyen estben az (e) toldat kapcsolja ki, melynek megfelelő görbülete van. Ha ez a toldat az (f) és (d) csigák közé benyomul és utóbbi csigát jobbra tolja, akkor a (b) emelő vége balfelé leng és csapalakú (z) toldatával az (o) emelőt a (q) rúgó hatásával szemben balfelé mozgatja. A (b) emelő hatása tehát az (s) bütykös tárcsáéval azonos, amennyiben az emelő végül az (o) emelő (m) toldatát a (k) nyugaszból kitolja. A (h) kapcsolókés tehát fölszabadul, balfelé leng és a mellékzárlatú .áramkört megszakítja. !A (z) csap a (p) emelőt mindaddig az 1. és 3. ábrán föl tüntetett helyzetben és a (t) csigához szorítva tartja, ameddig a (b) emelő a (q) rúgónál erősebb (c) rúgó hatása alatt az 1. és 3. ábra szerinti helyzetben marad. Ha azonban az (e) toldat a (b) emelőt a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe hozza, akkor a (p) emelő a (z) csapot követi, mihelyt (n) toldata a mellékzárlatú megszakító nyitott állapotában a kapcsolókés (n) nyugaszába csappanhat. Ha ez bekövetkezett, akkor az (n) toldat a (h) kapcsolökést kikapcsolt helyzetében rögzíti. A kapcsolókés ezen rögzített helyzetéből az (r) kéziforgattyú által nem téríthető ki, a mellékzárlatú áramkörnek kézzel való bekapcsolása tehát hatályosan meg van akadályozva. A (p) emelő (n) toldata az (1) nyugaszból csak akkor léphet ki, ha a széntartók széjjelhúzásánál az (e) toldat a (d) csigát elhagyja és a (b) emelő a (c) rúgó hatása alatt újra az 1. és 3. ábrán szemléltetett helyzetbe tér vissza, miközben a (p) emelőt is magával viszi. A szabályozószerkezet most újra működésbe hozható azáltal, hogy a (h) kapcsolókést az (r) forgattyú útján bekapcsoljuk. Szabadalmi, igények. 1. Mellékzárlatú megszakító fényszóróívlámpákhoz, azáltal jellemezve, hogy a megszakító a szenek leégése után mindaddig kikapcsolt helyzetben elreteszelve tartatik, míg csak a széntartók azon helyzetből ki nem mozdíttattak, amelyben a megszakítót pl. egy toldatuk útján kilincsszerkezet közvetítésével önműködően kikapcsolták. 2. Az 1. igényben védett mellékzárlatú kikapcsoló foganatosítási alakj?v

azáltal jelfemezve, hogy a megszakító kapcsolókése két nyugasszal van ellátva, melyek egyike a bekapcsolt, másika pedig a kikapcsolt helyzetet határozza • meg. 3. Az 1. és 2. igényben védett mellékzárlatú kikapcsoló foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kapcsolókés két nyugaszával, melyek a késnek a bekapcsolt és a kikapcsolt helyzet-