76132. lajstromszámú szabadalom • Leszakítható biztonsági burokrész léggömbökhöz és léghajókhoz
Megjelent 1920. évi március lió 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76132. szám. V/h. OSZTÁLYLeszakítható biztonsági burokrész léggömbökhöz és léghajókhoz. LUFT-FAHRZEUG G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 21-ike. Azon burokrész, mely veszély esetén leszakítható, egy szövetcsíkból áll, melyet egy, a ballon burkán levő hasítékra ragasztanak. Ezen résznek hátránya, hogy a burok feszültségét ki kell bírnia és a csík pontos fölragasztása a fölszállás előtt a nyílás nagyságának változása miatt körülményes. Ezért könnyen deformálják a burkot. Rosszul leragasztott nyílások gyakran okoznak torzulásokat és betűrődéseket, aminek folytán a rés könnyen kinyílhatik magától. Ezen hátrányok jelen szabadalom tárgyának alkalmazása által kiküszöbölhetők. A rajzon a találmány tárgya példaképen van föltüntetve. Az (a) nyílást bizonyos számú kör-, ellipszisalakú, vagy kerek kivágás alkotja, amelyeknek száma a szükséges nyílás hosszától függ. A nyílások szélét egy-egy „b" burokkötéltömlőpár biztosítja. Ezen tömlők a „c" burokkötelek által vannak egymással összekötve. A szomszédos burokkötéltömlők érintkeznek, helyesebben metszik egymást. A nyílás lezárására „d" csík szolgál. A jelen elrendezésnél nem szükséges, hogy a léggömb burkát pontosan a burokkötéltömlőnek megfelelően vágjuk ki, meghagyhatjuk azt a tömlők által határolt téren belül, mintegy úgy, ahogy ezt az „e" pontozott vonal a rajzon mutatja. Lényeges csak az, hogy ott legyen eltávolítva a burok, ahol a feszítőzsinegek a burokkötéltömlőn kívül fekszenek. Ilyenképen a „c" feszítőzsinegek tágulhatnak anélkül, hogy a terhelés változnék, azaz nem a szövet, hanem csak a zsinegek állanak a burok feszültségének hatása alatt, ami azonban nem következnék be, ha ott is volna szövet, ahol a zsinegek a burokkötéltömlőn kívül fekszenek. Ez az eset következnék be pl., ha több különálló nyílást alkalmaznánk egymás mellett, amelyek nem függenek össze egymással, mert ekkor az egyes nyílások között megmaradt szövetnek nagy húzást kellene kibírnia, pl. akkor, ha a zsinegek a húzás által megnyúlva már nem hordanának. Az ilyen elrendezésnek meg volna még az a hátránya is, hogy a berendezés nagyobb helyet főglalna el, mert a kivágásokat nem lehetne olyan közel egymáshoz elhelyezni. Jelen találmány szerint a csíkban nem léphetnek föl feszültségek és fölragasztása nagyon könnyű, mert a helyes alakját megtartja. A födőcsík helytelen fölragasztása folytán előálló eltorzulások és be-