76123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek előkészítésére
módon sol-állapotba mennek át és szuszpenzióban maradnak, míg az ellentétesen töltött, 111. elektromos szempontból inaksol-képző anyaggal keverjük. Ezzel az adalékkal az anyagkeverék részei ismert tiv részeknek az a törekvésük, hogy leülepedjenek. Ezek az így kezelt szuszpenziók most már alkalmasak az olajúsztatóeljárások alkalmazására, melyekhez a legkülönbözőbb, erre a célra ismert olajos anyagokat használhatjuk föl. Hogy azonban az eljárás célra vezessen, a használandó olaj úgy választandó meg, hogy meg ne zavarja az eljárással létesített részleges sol-állapotot. Legtöbbször előnyös lesz a szuszpenzióba átment részeket, ismert módon, mindenekelőtt elkülöníteni a kiválasztott részektől és azután a maradványt, esetleg hígítás és elektrolit újbóli hozzáadása után, az olajúsztatóeljárás szerint kezelni. Egyebekben különböző .módokon foganatosítható az eljárás. Az érc előkészítése a kezelésre az ismert kolloidchémiai módszerek szerint történhetik. Az olaj hozzáadása az elektrolit hozzáadásával egyidejűleg vagy pedig, a körülmények szerint, azelőtt vagy azután foganatosítható. Üsztatófolyadékokul az ismert chemikáliák használhatók. Előnyös, ha a használandó olaj nem túlnagy mértékben, hanem csak kissé oldható a szuszpenzióban. Szükséges, hogy a kolloidális állapotot az úsztatófolyadék meg ne zavyja. Legjobban az alábbi foganatosítási példák világítják meg az eljárást: 1. Valamely, molybdánfényle-tartalmú ércet, mely 1—1.3%MOS2-t tartalmaz és melynek érkőzete agyagból és agyagos meszekből, 111. dolomitokból áll, finoman való megőrlés után, vízben szuszpendálunk és kevés vlzüveggel keverünk. Ekkor az agyag, ismert módon, szuszpenzióba megy, míg a molybdánfényle a többi meddő kőzettel, nevezetesen a dolomitos jellegűekkel, leülepedik. Ezután leválasztjuk a szuszpenzió főrészét, a maradványt vízzel újból fölúsztatjuk és esetleg ismételten valamely alkalmas elektrolittel és kevés anilinnel keverjük. Ha most, ismert módon habképződést idézünk elő, akkor . a fölületen leválik a molybdánfényle. Ily módon a molybdánfényle 86%-osra dúsíttatik. Ha a kezelendő ércet, solképzo hozzáadása nélkül, azonos módon an'lin nel keverve, vetjük alá az úsztatóeljárásnak, akkor gyakorlatilag nem következik be az érc ilyen dúsítása. 2. Valamely, karbonáttól kisért agyagtartalmú, Jinom pikkelyes grafitot, megfelelő megőrlés után, azonos súlymennyiségű vízzel és kevés vízüveggel keverünk. Ekkor az agyag szuszpenzióba megy, míg a grafit és a karbonát leülepedik. A grafitmentes szuszpenzió egy részét most eltávolítjuk és a maradványt esetleges újbóli megőrlés és vízüveghozzáadás után, piridin alkalmazása mellett, az úsztatóeljárásnak vetjük alá. A grafit, a habképződés után, a fölszínen gyűl össze, míg a karbonátok leülepednek. Hogy a jelen eljárás szerint a sol-állapot előidézése, 111. fönntartása igen nagy fontosságú, az abból a tényből tűnik ki, hogy az eljárás teljesen eredménytelen marad, ha, a sol-állapot előidézése után, ezt az állapotot, pl. aluminiumszulfát hozzáadásával, ismét megszüntetjük és azután újból alkalmazzuk rá az úsztatóeljárást. Az eljárás mindazon ércekre alkalmazható, melyek olyan alkatrészeket tartalmaznak, melyeket az ismert eszközökkel sol-állapotba lehet vinni, főleg tehát eddig még ezen az úton elő nem készíthető, igen szegény érceket lehet a jelen eljárással a technikai értékesítésre hozzáférhetővé tenni. Szabadalmi igények. 1. Eljárás érceknek az úgynevezett úsztatóeljárással történő előkészítésére, azáltal jellemezve, hogy a finomra szétaprított érceket, az úsztatóelj árással való kezelésük előtt, vagy közben, vizes szuszpenzióban, alkalmas sóiképző anyagokkal úgy kezeljük, hogy a keverék egy, vagy több alkatrésze sol-állapotba menjen át és az azt kö-