76071. lajstromszámú szabadalom • Repülőgépszárny

Megjelent 1«1920. évi március tio 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76071. szám. V/h. OSZTÁLY. Repülőgépszárny. NUSS ALBRECHT GYÁRIGAZGATÓ, SZOLGÁLATON KÍVÜLI KORMÁN YÉPITÓMESTER HANNOVER-LINDENBEN. A bejelentés napja 1917 március hó 28-ika. Elsőbbsége 1916 március hó 23-ika. A jelenlegi repülőgépek szárnyainak hordhatása egyfödelű repülőgépeknél azon alapszik, hogy a szárny a géptörzs fölött (111- alatt) elrendezett oszlopok végeihez erősített feszítődrótokkal egy, a géptörzsből oldalt kinyúló háromszögű tartőt alkot, melynek nyomóövéül maga a szárny, húzóövéül pedig az említett feszítődrótok szolgálnak. Ez a húzóöv fölfelé és lefelé haladóan, tehát kettősen kell hogy meglegyen, mert a légnyomás úgy fölülről, mint alulról működhetik a hordfölületekre, a feszítődrótok azonban csak húzóerőket foghatnak föl. A nyomóövet mindkét esetben maga a szárny képezi. Hogy a szárny nyomóöv gyanánt hathasson, azt a repülési irányra keresztben a törzstől oldalt kiálló gerendákkal látják el belsejében, melyek egyszersmind a feszítődrótok csatlakozópontjai közt föllépő hajlítási igénybevételeket is fölfogják [1. a mellékelt rajz (A) ábráját.]. Kétfödelű repülőgépeknél a két szárny a géptörzsből oldalt kinyúló párhuzamos tartóknak a terhelés iránya szerint fölső, vagy alsó övét képezi. Rendszerint, azaz alulról ható légnyomás esetén, a fölső szárny a nyomott öv, az alsó pedig a húzott; fölülről való terhelés ritka esetében a két szárny ezen szerepe fölcserélődik. Mindkét tartó gerincét függélyes faoszlopok és ferdén kereszteződő feszítődrótok képezik [1. a (B) ábrát]. Mindezen esetre jellemző az a körülmény, hogy mindegyik szárny, eltekintve a csomópontok közti hajlítástól, tisztán hosszirányú igénybevételt (a repülési irányra keresztben csak nyomást, ill. húzást vagy nyomást) szenved, azaz a föllépő erő a szárny valamennyi szóba jövő részét, nevezetesen a gerendákat, keresztmetszetük valamennyi részében csak nyomásra, ill. csak húzásra, vagy cs'ak nyomásra terheli. Csak a mellékes, a csomóponttól csomópontig terjedő hajlítások idéznek elő csekély hajlítási feszültségeket, tehát ugyanazon keresztmetszetben egyidejűleg húzást és nyomást. Mindezen elrendezések hátránya az, hogy az elkerülhetetlen géptörzsön kívül, még külön falképzéseket (gerinceket) is igényelnek, nevezetesen egyfödelűeknél drótokat, kétfödelűeknél drótokat és faoszlopokat, melyek azonban a légellenállást nagy mértékben növelik. Azonkívül az egyes részek kapcsolatára szolgáló testek is tetemes mértékben növelik ezt a légellenállást. A szárnyak továbbá szö-