76067. lajstromszámú szabadalom • Táplálószerkezet hengerszékekhez

— 3 — lálóhenger nem tehet többé jóvá, úgy hogy az anyagfátyolban, az alsó táplálóhen­ger nem tehet többé jóvá, úgy hogy az anyagfátyolban, az alsó táplálóhengertöl az örlőhengerekhez vezető úton felhők (ködök) mutatkoznak. A táplálónyílás eltömődésének is az a következménye, hogy az anyagfátyol szakadásokat mutat. Minden elképzelhető kísérlet dacára, melyekkel megpróbál­koztak, nem sikerült, tehát eddig henger­székekhez való olyan táplálószerkezetet létrehozni, mely minden körülmény közt szabályos, sértetlen anyagfátyolt alkotna az örlendő anyagból és ezt ilyen alakban vezetné is az örlőhengerhez. A jelen találmány tárgya már most hengerszékekhez való olyan táplálószer­kezet, mely ezt a célt teljesen elérni en­gedi azáltal, hogy az első táplálóhenger a táplálólemeznek alsó jvégénél elrendezett lassabban forgó, a föntiek szerint önma­gában véve ismert segédhengerrel dolgo­zik együtt és hogy ez az első táplálóhen­ger az anyagot, szintén önmagában véve ismert módon, lejtős csúsztatóhídhoz ve­zeti, mimellett ez a csúsztatóhíd, alsó vé­gén, szintén önmagában véve ismert mó­don a második táplálóhengerrel működik együtt, mely viszont gyorsabban forog, mint az első táplálóhenger és közvetlenül a csúsztatóhíd alsó végéről szedi le az anyagot, hogy ezt szabályos, sértetlen anyagfátyol alakjában az örlőhengerek behúzószögletébe hajítsa. A találmány tárgya tehát lényegileg a föntemlített is­mert táplálószerkezetek kombinációjából áll, mely az említett új, előre nem várt ha­tást eredményezi. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak egy foganatosítási példája van bemu­tatva és pedig: az 1. ábra annak keresztmetszetét ábrá­zolja, míg a 2. ábra az 1. ábra egy részletét nagyob léptékben tünteti fel. Az 1. ábrán a (8) táplálócsatornát (töl­csért, garatot) a (10) forgási pont körül forgatható (9) táplálólemez zárja el attól a tértől, melyben a (7) örlőhengerek van­nak forgathatóan ágyazva. Ennek a (9) táplálólemeznek alsó vége az (1) segéd­hengerrel működik együtt, mely viszont a recézett fölületű (2) • táplálóhengerrel működik együtt. (2. ábra). Utóbbihoz az (5) csúsztatóhíd csatlakozik, mely kisebb lejtőségű, mint amennyi az örlendő anyag súrlódási szögének megfelel, úgy hogy a lassan folyó anyag önmagától nem csúsz­hatik le róla. Az (5) csúsztatólemez alsó vége a (3) második táplálóhengerhez csatlakozik, mely gyorsabban forog, mint a (2) első táplálóhenger és az örlendő anyagot leszedi az (5) csúsztatóhíd alsó végéről. A (2) és (3) táplálóhengerek ten­gelyét összekötő sík párhuzamos az (5) csúsztatóhíd síkjával. A (2), recézett táplálóhenger közepes sebességgel forog és a recézés folytán magával hozott anyagmennyiséget az (5) csúsztatóhídhoz viszi, melyre egy anyag­sáv rakódik le a másik mellett. Az anyag­nak ezen (5) csúsztatóhídon történő foly­tonos lassú tovacsúsztatása folytán a (2) táplálóhenger által a hídra fölvitt anyag­sávok mindig közelebb tolódnak egymás­hoz, úgy hogy, az (5) csúsztatóhíd végére érkezve, már teljesen föl vannak bontva és a táplálandó anyagrétegben változás többé észre nem vehető. A táplálás a táp­lálóhengerek egész hosszában folytonos marad, amíg olyan idegen test nem illesz­kedik az (1) segédhenger és a (2) tápláló­henger közé, mely testet a (2) táplálóhen­ger maga behúzni nem képes. Valamely olyan idegen test, mely az (1) segédhenger és a (2) táplálóhenger közt levő behúzószögbe jut és ott beékelő­dik, helytálló (1) segédhenger esetén, az •anyagrétegben megszakítást idéz elő, ami az (5) csúsztatóhídon üres sávban mutat­kozik. Ha tehát az (1) segédhengert, ahe­lyett, hogy nyugalomban hagyjuk azt, kis sebességgel forgatjuk, akkor az idegen testet az (1) segédhenger és a (2) tápláló­henger megragadja és előreviszi, úgy hogy az anyagrétegben a megszakítás most csak átmeneti és így utánna újból

Next

/
Oldalképek
Tartalom