76054. lajstromszámú szabadalom • Ujítás ajtó, és ablakkilincseken

Megjelent 1920. évi március hó 9-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76054. szám. VIII/'d. OSZTÁLY. Újítás ajtó- és ablakkilincBeken. MARSWERKE A-G. CÉG NÜRNBERG-DOOSBAN. A 73703. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1918 szeptember hó 12-ike. Jelen találmány tárgyát a 73703 számú törzsszabadalom által védett ajtó- és ablakkilincsek különleges fölerősítése képezi. Az újítás egy példaképen vett foganatosítás! alakját a mellékelt rajz 1—4. ábrái tüntetik föl. A rajzon (4) az ismert kilincszár, mely. nek (5) és (6) részei, illetve ágai szorítják maguk közé a (3) kilincstövist, (lásd 1. ábrát). A két ágat összekötő hüvelyalakú (14) tag fogja körül, — amint már ismeretes — a kilincs (13) fogantyúját, ami különösen a fogantyú oldalnézetét föltüntető 2. ábrából látható. Az (5) és (6) ágakat jelen találmány értelmében nem kötjük egymással csavarok útján össze, úgy amint az a törzsszabadalomnál történik, hanem egy (15) szögecs közvetítésével, mely a két (5) és (6) száron, valamint a tövisen is keresztben hatol át. A jelen találmány szerinti kilincs különösen ablak-fogantyúnak vagy ajtók úgynevezett éjjeli reteszei számára igen alkalmas. A kilincs (4) szárának szabad vége a (8) födőlemezbe van sülyesztve, még pedig oly mélyre, hogy a kilincs szárának gyűrűalakúan kiduzzadó (16) része a (8) födőlemezt megfeküdje. A (8) fedőlemez vályuszerűen kimélyített részében a kilincs szárára egy (9) alátétlemezt tolunk és ezután a kilincs szárának ágait ezen alátétlemezre rákalapáljuk,, illetve hozzászögecseljük vagy rákarimázzuk. Jelen elrendezés által a kilincs" fogantyút szilárdan és tartósan erősíthetjük az ablakhoz vagy az ajtóhoz. A (8) födőlemezt ismert módon csavarok útján erősíthetjük az (1) ablakhoz vagy ajtóhoz. Hogy a (3) kilincstövis, amenynyiben zárdióval kötendő össze, ebben szilárdan helyezkedjék el és különösen hogy könnyűszerrel legyen bármely zárdió nyílásában eltolhatatlanul megerősíthető, a (3) tövis alsó részét fölhasítottan képezzük ki. A tövis végét a 3. ábra külön tünteti föl és (12) a hasítéka. A tövis végét hosszirányú központos furattal látjuk el, amelynek megfelelő anyamenetei vannak. Ezen hosszirányú furat a tövis szabad végén kúposán bővül és beléje a (10) csavar csavarolható, (láisd 4. ábrát), melynek kúpos (11) feje a (3) tövis hosszirányú furatának kúposán bővített részébe illik. Ha már most a (10) csavart a (3) tövis hosszirányú furatába becsavarjuk, a tövis fölhasított végei a (2) zárdió belső fölületéhez szo-