76030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtárgyaknak ólommal való bevonására

Megjelent 1920. évi március ho ff-én. magyar szabadalmi hivatal. SZABADALMI LEÍRÁS 76030. szám. XVI/e. OSZTÁLY. • Eljárás fémtárgyaknak ólommal való bevonására. MONTAG & LAUBE CÉG HANNOVER-LINDENBEN. A bejelentés napja 1918 december hó 10-ike. Elsőbbsége 1917 szeptember hó 13-ika. A hadfölszerelési ipar ma, a réz hiánya folytán, sok olyan tárgyat, melyeket eddig rézből, rézötvözetekből, sárgarézig és effélékből készítettek, vasból állít elő, úgy, hogy ezek a tárgyak rozsdásodás veszélyének vannak kitéve. A rozsdásodás elkerülésére alkalmas eszköz a fölületnek ólommal való bevonása. Ezt az ólommal való bevonást eddig csak külső elektromos áramforrással táplált fürdőkben végezték, azonban minden különösebb eredmény nélkül. Javított ilyen eljárás a Betts-féle bevonó eljárás. Ezekről a fürdőkről azonban azt mondja Pfannhauser, 1910. évben megjelent munkájában az 597. lapon, hogy azok, mint valamennyi új olyan ólomfürdő, melyek szabad savval dolgoznak, a horganyfürdőknél is tapasztalt azzal a hátránnyal járnak, hogy nem dolgoznak a tárgy fölületének mélyebb részeibe. Ezért a munkamódót az elektrolitikus, ólommal való bevonáskor, amenynyiben új elektrolitot használnak, úgy kellett berendezni, hogy az anódákot alakjukat és nagyságukat illetőleg- az ólommal bevonandó tárgyakhoz alkalmazták, továbbá úgynevezett segéd- és belső anódákat kellett segítségül venni. Ez az eljárás természetszerűen igen körülményes és különösen alkalmatlan a hadfölszerelési iparnál, ahol ugyanis gyakran olyan üreges testek ólommal való bevonásáról van szó, melyeket úgy belül, mint kívül kell ólommal bevonni. Lövedékeknél pl. főleg a belső fölületeknek ólommal való bevonása fontos ,minthogy itt valamely belső alkatrész, pl. a gyújtó valamelyik része berozsdásodJha^ tik úgy, hogy azután a lövedék nem robban szét. Ajánlották már a vasnak az ólommal való bevonása előtt rézzel való bevonását (Langhein 1906. évben megjelent könyvében a 391. oldalon). Ez az eljárás azonban ma, a réz nagy hiánya folytán, természetesen nem használható, sőt még normális időkben is már magában véve nem gazdaságos és igen körülményes. Másrészt az eddigi, külső áramforrással táplált fürdők nem voltak alkalmasak a vasnak, vagy effélének az ólommal való homogén vegyületének előállítására, mert rövid idő múlva ólomszivacs képződött. így pl. Buchner is, 1912. évben megjelent könyvében a 177. lapon, megemlíti, hogy nehéz volt eddig más fémeken teljesen tömött ólomcsapadék létre-