76028. lajstromszámú szabadalom • Nagymértékben léghíjas edény különösen Röntgen-csövekhez

Megjelent 1920. évi március ho ff-én. magyar szabadalmi hivatal. SZABADALMI LEÍRÁS 76028. szám. Vll/d. OSZTÁLYNagymértékben léghíjas edény különösen röngtencsövekhez. d* LILIENFELD GYULA EDGÁR EGYETEMI TANÁR LIPCSÉBEN. A bejelentés napja 1919 március hó 3-ika. Elsőbbsége 1915 december hó 13-ika. A találmány tárgya nagymértékben léghíjas edény különösen röntgencsövekhez, amelyeknek áttört elektródája van és az ebben kiképezett nyílás határfalain primerfolyamat cl citromokat vált ki, mimellett a segédkisülés pályáját nehezen megömleszthető, szigetelő anyagból való betét határolja. Ilyen csövek katodájának szerkesztésénél kitűnt, hogy különösen fontos, hogy a nehezen megömleszthető (kvarc) betét nyilása az elektróda fémtestében kiképezett nyíláshoz képest egészen meghatározott viszonyban legyen, továbbá lényeges körülmény, hogy a fémtestben kiképezett nyílásnak minő alakja van. Az izzó katoda és a röntgenkatoda között fönnálló primer kisülés áramerősségének ugyanis a szekunderkisülés áramerősségéhez képest lehetőleg csekélynek kell lenni. Ez nem csak azon oknál fogva fontos, mert csak ez esetben érhető el a cső nagyfokú terhelése a csővel párhuzamosan kapcsolt ellenállás alkalma-, zása mellett, hanem azért is. mert az esetben, ha a katoda az izzó katoda által fölvett kisülési áramnak csak tört részét adja át az antikatodának, a katoda nagy terhelés mellett fölmelegszik. Arra kell tehát törekedni, hogy a katoda által fölvett minden elektron számára annyi elektron váltassék ki, amennyi csak lehetséges. Tényleg sikerül is,, több elektront kiváltani, mint amennyi csak lehetséges. Tényleg sikerül is, több elektront kiváltani, mint amennyit a katoda fölvesz, ha a kvarcanyagban kiképezett nyílást nem úgy, mint eddig, ngyobbra méretezzük, mint a fémtest fölfekvési nyílását, hanem ezzel egyenlő nagyra vagy kisebbre választjuk úgy, hogy a kvarctest pereme a fémtest peremén túl ér. Ezáltal mellőzhetővé válik a kvarctest peremén eddig alkalmazott fémgyűrű, amely ugyan elektronokat fölvehet, de az antikatodának elektronokat át nem adhat. Hogy már most ilyen körülmények között a két nyílás egymáson pontosan központosán elrendezhető legyen, arra a külső csiszolt (S) fölület nem nyújt elegendő támaszt. Föltétlenül szükséges ekkor az (R) fémperem alkalmazása, amely a kvarcból való (Q) kúpnak helyes helyzetében való megtartására szolgál. Legelőnyösebb, ha az (R) peremet a kvarccső nyílásába becsiszoljuk. Az ismertetett föltételek mellett a ka-