76022. lajstromszámú szabadalom • Továbbítózár írógépekhez

Mindenekelőtt az 1—3. ábráknak meg­felelő foganatosítási példáját ismertet­jük. Az (1) továbbítóhíd szilárdan van összekötve a (2) rúddal, mely a helyt­álló pontokban forgathatóan ágyazott (3) és (4) emelő útján egyenes vonalban vezettetik és melyet ismert módon az (5) betűemelők mozgatnak. A (6) ten­gely körül lengő (4) emelő mereven van összekötve egy (7) emelővel, melynek szabad vége közvetlenül a továbbítózárra ható (8) vonórúddal van kapcsolva. A (9) talplemezen elrendezett továbbítózár egy (10) továbbítókerékből áll, mely egy (11) fogaskerékkel van kapcsolva, mely utób­biba a kocsi (12) fogasrúdja kapaszkodik be. A (10) továbbítókerék mely a kocsi húzórúgójának befolyása alatt a (2) és (3) ábrán föltűntetett nyíl irányában el­foirogni igyekszik ezen mozgás megaka­dályozására egy rúgóhatás alatt álló (13) zárókilincscsel van rögzítve. A (9) talplemezen továbbá egy a (8) vonórúddal összekötött kilengetlieitő (14) fog van elrendezve, mely a (8) vonórúd liefelémozgásakor a (10) továbbítókerék legközelebb fekvő foghézagába forog be. Ennek a mozgásnak utolsó részében egy a (Í4) foggal összekötött (15) nyúl­vány egy (16) pecke segélyével a (13) zá­rókilincset kiemeli a (10) továbbítóker^k­hől, mikor is ez a kerék annyira el forog­hat, amíg annak a (14) fog munkakörébe nyúló (10j) foga (3. ábra) a (14) fogba ütközik. A (8) vonórúd fölszabadulása­kor azaz az ennek elmozgását előidézett billentyű szabadon engedésekor azután a (10) kapcsolókerék a (14) fognak kez­deti helyzetébe való visszatérés közben tovább mozoghat el. amíj," az időközben újból szabaddá vált (13) zárókilincs annak legközelebbi (102 ) fogát elrete­szeli. A (14) fognak a (10) továbbítókerék által a kocsi húzórúgójának befolyása alatt történő, közvetlenül ezután végbe­menő visszamozgása folytán valamennyi (1—7) alkatrész is elmozog és ezzel az (5) betűkar visszamozgása is megindít­tatik. Há a (6) tengelyhez a festékszalag kereszt- és hosszirányú elmozgatására való szervek is hozzá vannak kapcsolva, amint ez az 1. ábrán az (a—f) részekkel vázlatosan jelezve van, akkor ezek a szer­vek is kényszermozgásulag visszamoz­gattatnak a továbbíttózár által, ami a (c) festékszalagvezető villának nyugalmi helyzetébe való biztos visszamozgását idézi elő. Attól a pillanattól fogva, melyben a (14) kikapcsolófog a (10) továbbítókerék fogainak mozgási pályájából kilépett a (10) továbbítókerék fogai csúcsának to­vahaldása után újból bejuthatna ezen to­vábbítókerék fogainak mozgási pályá­jába és így ennek a keréknek a berajzolt nyíl irányával ellentétes irányban való elforgását tehát a kocsinak a sor elejére való visszahúzását meggátolhatná, ha nem állana még egy külön ezt a (14) fo­gat még jobban kifelé húzó rúgó hatása alatt. Hogy ezt a hátrányt elkerüljük, a 4. és 5. ábra szerint a (14) fog célszerűen két részből áll, mely részek egyike (14b) a másikon (14a—n) úgy mozgathatóan van elrendezve, hogy a hátrafelé forgó (10) továbbítókerék segélyével ezen kerék fogainak munkaköréből nyugalmi hely­zetébe tolható, a (14a) fog kilengésekor azonban a mozgást határoló (17) és (18) peckek segélyével munkahelyzetébe jön. Minthogy előfordulhat az, hogy az (1) továbbítóhíd esetleges pontatlansága folytán az egyik betűemelő által na­gyobb, a másik által pedig valamivel ki­sebb mértékű elállítása történik ennek a továbbítóhídnak. ami a (14) fognak is egyenlőtlen elállítását és ezzel bizonyos körülmények közt az írásban szabályta­lanságok keletkezését okozhatná, cél­szerű a (14) fog mozgását egy helytálló (17) ütközővel határolni és a (14a) fog­rész, valamint az (1) továbbítóhíd közé egy (19) rúgót beiktatni (4. és 5. ábra), mely a (14) fogat minden esetben vég­helyzetéig lengeti ki, engedékenysége folytán azonban az (1) továbbítóhídnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom