76020. lajstromszámú szabadalom • Berendezés visszaszökő csővel bíró lövegek zárolójának önműködő nyitására és zárására
összecsavarolt (g) csúszófejet magával meneszti, minek következtében az (fl) rúgó megfeszül. A csőágyon kétoldalt az (e) vezetékilemezek vannak elrendezve (1. ábra), melyek hátrafelé konvergálnak, minek következtében a csúszófej átmenete lehetővé van téve, amennyiben a csúszófejnek két, fölfelé és lefelé álló, rugalmas (d) ütközőpecke az (e) vezetéklemezek által összeszőríttatik. Vissza szökés alkalmával tehát nem történik egyéb, mint hogy az (fl) rúgó (2. ábra) a (g) csúszóf'ejnek visszacsúszása folytán az (r) hüvelyben megfeszül. Előreszökés alkalmával a (d) iitközőpeckek az (e) vezetéklemezeknek hátsó széleihez ütődnek, minek folytán, az (s) vonórúddal összekötött csúszófej megakasztatik, mert az (f2) rúgófeszítő ereje úgy van méretezve, hogy mindenek előtt a (b) csap kifelé lendíttetik, ahelyett, hogy az (s) rúd az (f2) rúgó összeszorítása folytán előre mozogna. A részek tehát a 2. ábrában pontvonalkázottan jelzett hátsó és szélső helyzetet foglalják el. Eközben a zároló a forgattyú kilendítése folytán megnyílt. Ebben a. pillanatban a lövegtöltény hüvelye ismert módon önműködően kivettetik. A zárolót nyitott helyzetben (3. ábra) a (k) kidobónak egy vagy több (h) nyúlványa rögzíti, melyek a zárókilincsnek megfelelő nyvigaszaiba feküsznek. A csőnek további előreszöktetése alkalmával az (f2) rúgó összeszoríttatik, minek folytán a részek a 3. ábrában látható helyzetet foglalják el. Ebben a pillanatban a (g) csúszófej (d) ütközőpeckei az (e) vezetéklemezek megfelelően meggörbített mellső széleinek végéhez értek, amikor is az (ei) vezetéklemezek között elhaladhatnak. Az (f2) rúgó a (g) csúszófejet és a (p) rudat előre hajtja mindaddig, míg a (p) rúdnak hátsó végén elrendezett ütköző az (s) rúdhoz nem ütközik. Az (fl) rúgó ekkor még mindig meg van feszülve és a (g) csúszófej még mindig nem tért vissza kezdeti helyzetébe, mert a zároló még nyitva van. Uj töltény behelyezése alkalmával a lövedéktöltény hüvelyének karimája a (k) kivetőt ismert módon előre mozgatja, minek folytán a (h) nyúlványok a zárókilincs nyvigaszaiból ki szorítt atnak. Most az (f l ) rúgó a zárolót zárja és összes részek ismét a 2. ábrában telt vonallal föltüntetett helyzetet foglalják el A töltény behelyezésénél a kéz meg nem sérülhet, mert a zárókilincs töltőlyukának belső széle le van rézselve és ezen zárókilincs a kezet oldalt elvezeti. A visszalökés és előreszökés pontatlanságai a jelen berendezésnél a működésre nincsenek befolyással, meirt a (d) ütközőpeckek az (e) vezetéklemezeket már elhagyták, mikor a csőnek még mintegy GO mm.-re vissza kell szöknie. Előreszökésnél a csőnek egy bizonyos darabbal való visszacsúszása seto befolyásolja a zárolónak önműködő zárását. Az (f2) rugónak továbbá még az a jelentékeny előnye is van, hogy a töltéivyliüvelynek megszorúláisa vagy a zárolónak berágódása esetében, amikor is a zároló csak igen nehezen vagy egyáltalán nem nyitható, az előreszöktetés lökése a n,'tószerkezetet nem éri, hanem a rúgot szorítja össze. A rúgó hossza vagy feszültsége tehát úgy van méretezve, hogy legkedvezőtlenebb esetben, amikor a zároló a csőnek előreszöktetésekor az imént említett okoknál fogva egyáltalán nem nyílik, a rúgó oly darabbal legyen összenyomható, mely egyenlő azzal az úttal, melyet az ütközőpeckek visszaszökés alkalmával a vezetéki emezeken való átcsúszásig megtettek. Szabadalmi igények. 1. Berendezés visszaszökőcsővel bíró lövegek zárolójának önműködő nyitására egy, a zárolót működtető forgattyú segélyével, jellemezve egy, a fgorgattyúval összekötött, helytálló pont körül lengő és visszaszökés alkalmával egy megfeszített rúgót tartalmazó rúd által, melynek ütköző:
