76015. lajstromszámú szabadalom • Visszalökés által töltött fegyver mozdulatlan csővel

— 2 — 5. ábra a részeket a 3. ábrának meg­felelő hosszmetszetben, de a lövés után el foglalt helyzetben ábrázolja, mikor az el­reteszelőtagok az elreteszelést megszün­tették és a dugattyú közel pályája hátsó végén van, a 6. ábra függélyes metszet az 5. ábra 6—6 vonala szerint, a 7. ábra az 5. ábrához hasonló metszet, de a dugattyú teljesen a hátsó helyzetébe jutott és a 8. ábra a fegyver elreteszelését lete­sítő megszüntető szerb'zotct míikodtető berendezését magába záró tok födelének alulnézete. Ami már most a megrajzolt závárzat általános elrendezését illeti, mely závár­zatnál a találmány tárgyát képező elre­teszel őberendezést alkalmaztuk, ez lénye­gében a mellső részén az (1) csövet vi­selő, hátsó részén pedig a levehető (d) födéllel elzárt (h) tokból az ebben ide­oda mozgó (k) dugattyúból és a dugattyú elreteszelésére szolgáló (b b) emelőkből áll, melyek a dugattyút az elreteszelő ál­lásukban kétoldalt szimmetrikusan meg­támasztják. Ezek az elreteszelő emelők — mint az a rajzokból kitűnik — egykarú támasztóemelők és a tok belső oldalán vannak elrendezve, hátsó, csapalakú vé­geikkel pedig a tok hátsó falába vannak ágyazva úgy, hogy csapok módjára fo­roghatnak, a závárzat zárt állapotánál befelé fordulva a dugattyút szinnietriku­san megtámasztják és így elreteszelik, ellenben a lövés után kifelé mozognak és az ily módon szabaddá tett dugattyút hátrafelé engedik mozogni. Míg a mozgócsővel bíró fegyvereknél ezeknek az elreteszelő emelőknek vezér­lése, illetve átállítása az elreteszelést lé­tesítő és megszüntető állásba akként tör­ténik, hogy az emelők lefelé kiálló csap­jaikkal a cső és tok ide-oda mozgásánál a tok fenekén kiképezett hornyokban mozognak, a, találmány szerint ezeknek az emelőknek beállítását a, fedélben el­tolható lemez az (a) excenterhornyos tolattyú végzi, melyen az emelők vezér­lésére szolgáló (ai al) hornyok vannak kiképezve, melyekbe az emelők fölső fö­lületén kiképezett (bl bl) csapok fogód­zanak. Világos, hogy ennek az (a) ex­centerhornyos lemez helyzetének meg­felelően fognak a (b) emelők az elrete­szelést létesítő és megszüntető állásba beállani; a megrajzolt fog'anatosítási alaknál az (al) hornyok akként vannak kiképezve, hogy mikor az (a) excenter­hornyos tolattyú a hátsó végállásában van, — mi a závárzat záróállásában, te­hát a dugattyú mellső helyzeténél fog bekövetkezni — a (b) emelők befelé for­dulnak és az elreteszelő állásban állanak. (4. ábra.) Ha ellenben az (a.) tolattyú a (8) ábrán látható mellső állásában van, a támasztók kifelé fordulnak és a du­gattyút elhagyva az elreteszelést meg­szüntető állásba jutnak. Az (a) tolattyú ide oda mozgása, első sorban pedig a mellső állásba való elto­lódása, melyben a (b) támasztóemelőket az elreteszelést megszüntető állásukban, kifelé forgatva tartja, mint azt már be­vezetőleg jeleztük, egy a fegyver fix ré­szén mozgathatóan ágyazott (i) tag ha­tása alatt megy végbe, melynek a lövés­nél föllépő visszalökés következtében végbemenő viszonylagos mozgása a to­lattyú előre mozgását és evvel együtt a támasztóemelők megfelelő beállítását idézi elő. Ez az (i) tag, melynek különleges szer­kezetét a következőkben részletesebben ismertetjük, célszerűségi okokból nem hat közvetlenül az (a) tolattyúsa, hanem az (a) tolattyú ós az (i) tag között egy feszítt?- és nyomószea-kezet van bekap­csolva, mely bizonyos tekintetben erő­tároló gyanánt szerepel és arra szolgál, hogy a tolattyú mozgatásához szükséges munkát végezze. Ez a feszítő- és nyomó­szerkezet lényegében a tulajdonképeni, ugyancsak tolattyú gyanánt kiképezett (c) nyomódarabból és az ehhez tartozó (r) nyomórúgóból áll mely akkor, mikor az (a) tolattyú és (c) nyomódarab a hátsó I helyzetében van meg van feszítve, az el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom