76013. lajstromszámú szabadalom • Mótoros földmívelőgép

kormányozható elülhaladó rész és a vontatott hátsó rész között lévő kapcsolatnak elsősorban függőleges síkban kell merevítve lennie, hogy azt a hajlítási nyomatékot fölfogja, amely a talaj fölött lévő kapcsolórészben azáltal keletkezik, hogy elől a talajon a hajtókerekek húzást gyakorolnak, hátul pedig a talajban az eketestek ellenállást fejtenek ki. Kevésbbé fontosak azok az erők, amelyek a motort hordozó elülhaladó rész és a kapcsoló csapszög útján vontatott, ekehordozó hátsó rész között irányításnál, tehát vízszintes síkban lépnek föl. Ennek megfelelően a találmány tárgyának jellemzője oly összekötő keret, amely különösen függőleges síkban ellenálló, de vízszintes iákban aránylag keskeny, tehát általánosságban élére állított tartónak tekinthető. A mellékelt rajzon az 1. ábra a magajáró mótorekét oldalról nézve, a 2. ábra fölülről nézve mutatja. Az (al, a2) hajtókerekek a (b) motorral és a (c) hajtóművel taligává vannak összeépítve, amely az azt villaszerűén átfogó, keskeny (d) tartóhoz képest az (e, e) tengely körül a (g) fogaskerékmű (2. ábra) vagy más efféle útján lendíthető. Hátul épúgy, mint a szabványos magajáró mótorekéknél, a (h) ekeváz és egy (i) hátsó kerék vannak a (d) vázhoz hozzákapcsolva; az (i) kerék nem szolgál kornányzásra. Alkalmazható még egy (f) jsszekötő tag is, amelyhez a rajzon ábrázolt eke helyett munkaeszközöket hordozó más hátsó váz, pl. kapálógép hátsó taligája, borona vagy efféle lehet hozzákapcsolva űgyr

, hogy minden esetben mótorhajtású, egységes, elől kormányozható művelőeszközt kapunk. A (d) összekötőtartó általánosságban úgy tekinthető, mint'egy függőleges síkban merevített lánc, miáltal kifejezésre jut az a körülmény, hogy az eke a motort hordozó 'részhez mint egy vontatóhoz van hozzáfüggesztve. Épúgy, mint a vontatónál a vonólánc kapcsolási pontját oldalra el lehet tóini, jelen esetben is az (e) tengely, amely egyúttal a függesztési pontot is képviseli, oldalra eltolható, amint azt a 3. ábra mutatja. Ez az oldalra való eltolás különösen akkor célszerű, ha a hajtókerekek nyomtávolsága jelentékenyen nagyobb, mint a munkaeszközök működő részeinek összes szélessége. Ez esetben egyúttal a hajtókerekek hajtóerejének is különböző nagynak kell lennie és pedig az (e) tengelytől való távolságuk mértékében. Ha ezt elértük (pl. egyenlőtlen működésű differenciális mű segélyével), célszerűen a súlyokat is a kerekek hajtóerejének arányában osztják el a kerekekre, vagyis a motort és a hajtóművet lehetőleg ahhoz a kerékhez közel helyezzük el, amelynek nagyobb hajtóerőt kell kifejteni, amint ez szintén a 3. ábrán látható. Ily elrendezésnél a 2. ábrán fölülnézetbiem 1

föl tüntetett (d) összekötő rész már nem elégítené ki a nagy elfordulási szög követelményét. Ezt elérendő, az öszszekötő tartó a 3. ábra szerint arra az oldalra van könyokszerűen elgörbítve, amelyen az (e) tengelytől távolabb eső hajtókerék van elrendezve úgy, hogy a közelebb lévő hajtókerék a könyök homorii részébe, a távolabb lévő hajtókerék pedig a könyök körül lendül ki. Ennek az intézkedésnek alapgondolata az, hogy az összekötő rész:

lia, azt oldalra könyökszerűen elgörbítjük, hajlításra kevésbbé van igénybe véve, mintha azt a már említett kísérleteknek megfelelően könyökszerűen a hajtókerekek fölé görbítjük el, mert a fő igénybevétel a függőleges síkban ható hajlítási nyomatékból származik. • Szabadalmi igények. 1. Motoros földmívelőgép, függélyes tengely körül kormányozható, hajtott, elülhaladó taligával, amelyre jellemző, hogy a kormányozható taliga a munkaeszközöket hordozó hátsó vázzal oly élére állított tartó által van a hajtókeréktengelyhez közel lendíthetően összekötve, amely úgy van elren% dtezve, hogy húzási öve lehetőleg ala-