75988. lajstromszámú szabadalom • Lövedék

\ Megjelent 1920. évi február hó 27-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75988. szám. XIX c. OSZTÁLY. Lövedék. G. ROTH AKT1ENGESELLSCHAFT CÉG BÉCSBEN. A bejelentés napja 1911 április hó 25-ike. A találmány tárgya tengerészeti célokra szolgáló lövedék, amely egy ellenálló cél­tárgyhoz, pl. hajófalhoz ütközve mint akna­gránát működik, míg a vízfölülethez való ütközése alkalmával úszó (mozgó vagy lehor­gonyozódó) aknává alakul át. Ennek az oka az, hogy az egész lövedék vagy, annak egy része, amely a lövedéknek a vízhez való ütközése alkalmával a többi résztől elválik, úszóképes tsstet alkot. A lövedéknek egy kiviteli alakja egy burokból áll, amely a vízhez való ütközés folytán megnyílik és amelybe egy szükség esetén úszóval fölszerelt töltéstartó van zárva. Ezen tartó kontaktusnyújtvánnyal es oly gyújtószerkezettel van ellátva, amely csak ellenálló céltárgyhoz való ütközésnél jön működésbe. A vízhez való ütközés alkal­mival a burok megnyílik és a töltéstartó tehetetlensége folytán a burokból kirepül és úszó akna gyanánt a víz fölszínén marad. A találmány szerinti lövedéknek egy kivi­teli alakját a mellékelt rajz tünteli föl, ame­lyen az 1. ábra a lövedék tengely metszetét, az la. ábra a kontaktusgyújtószerkezet alul­nézetét, a 2. ábra a lövedéket a vízfölülethez való ütközése pillanatában, a 3. ábra pedig az aknává alakult lövedé­ket mutatja. A lövedék az (A) burokból és a (B) töltés tartóból áll. Az (A) burok a szokásos löve­dékek külső alakját mutatja és egy (al) fenékrészből, valamint több, a fenékkel (s) csuklók útján összekötött (a2) köpenyrészből van összetéve. Az (a2) köpenyrészek szabad végeit az (aS) süveg tartja össze, mely egy­úttal a lövedék csúcsát alkotja. A süveg az (E) gyújtót hordja, amely a lövedéknek a vízhez való ütközése pillana­tában az (e2) robbánótöltést meggyújtja. Ennek folytán a süveg szétreped és az (a2) köpenyrészek: az expanzió folytán szintén szétvettetnek. (Az (E) gyújtó berendezése ugyanolyan, mint a közönséges * lövedék­gyújtóé). Ha a burok ily módon szétnyílt, akkor a belsejében elrendezett részek a burok­ból kiléphetnek, ami az ezen részekben rejlő energia folytán többnyire meg is történik. Mint alább látni fogjuk ezen részek önma­gukban egy mozgó vagy leporgonyozódó aknát alkotnak, azonban előbb a lövedéknek aknagranátként való működését ismertetjük, amikor az ellenálló céltárgyakhot ütközik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom