75986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vastartalmú darabos kontaktus masszának hydrogén előállítására való előkészítésére
\ Megjelent 1920. évi február hó 27-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75986. szám. IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás vastartalmú, darabos kontaktusmasszának hydrogén előállítására való előkészítésére. BERLIN-ANHALTISCHE MASCHINENBAU-ACTIEN-GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 14-ike. A hidrogén előállítására szolgáló, túlnyomóan likacsos vastartalmú ércekből álló kontaktusmassza már aránylag rövid idő után hatástalanná válik, ami arra vezethető vissza, hogy a likacsos darabok a reagáló gázoknak behatása következtében, melyek a darabok magjának különösen finomabb likacsaiba hatolnak, törékenyekké válnak és porrá esnek szét, míg a kevésbé likacsos darabok fölületükön a reagáló gázoktól tovaragadt finom porrészecskék révén összesülnek, amikor is ezen részecskék a kontaktusmassza fölületének likacsaiba hatolnak ós ott savanyú magatartásuk következtében nagyobb hőmérsékletnél a vassal és az anyagnak egyéb alkatrészeivel, a redukáló gázokban nyomokban meglévő kénnek jelenlétében Qmlesztéket képeznek. Ezen okokból már sokszor megkísérelték a hidrogén előállítására szolgáló kontaktusmasszának teljesítőképességét fokozni, ill. a masszának szétesését meggátolni. Az eddigi ily irányú kísérletek azonban nem jártak eredménnyel, amikor arra törekedtek, hogy oly mesterséges vaskeveréket állítsanak elő, melynek előállítása a nyersanyagoknak szükségelt különösen gondos kezelése miatt — az anyagokat meg kellett őrölni, keverni, sajtolni, égetni vagy megömleszteni — aránytalanul nehéz és drága volt. így ajánlották valamely vas vegyületnek nehezen redukálható, nagy ömlesztési hőfokkal biró oxiddal való összeolvasztását vagy a vasmasszának egyenlő arányokban való keverését oly anyagokkal, melyek a szétesést és az összesülést voltak hivatva meggátolni és a keveréknek sajtolás útján tömbök alakjára való hozatalát. Az első mód a nyersanyagoknak körülményes földolgozása és összeömlesztÓBe miatt igen drága és ezenkívül azzal a hátránnyal jár, hogy adalékok gyanánt csak oly anyagokat lehet használni, melyek a vasfürdőben fölolvadnak. Egy másik lényeges hátrány, mely mindkét módnál lép föl, abban áll, hogy az anyagoknak , keverésénél sokkal több adalékot kell alkalmazni, mint amennyire kvantitative a reakció lefolyásához szükségünk volna, mert az adalékok a kontaktusmasszát teljesen átjárják, ez a massza azonban csak fölületén hat. Ajánlották továbbá egy reakciós masszának vasércből és mészből való előállítását
