75975. lajstromszámú szabadalom • Gyujtóbeállítóberendezés

tatja, teljesen kilépett a (kl) nyugasztól, úgy, hogy az (al) kilincs oly helyzetben van, melyben az a beállítható gyujtórészbe ismét befogódzhatik. Az előzőkben leírt folyamatnál az (F) forgattyút csakis azért forgatjuk, hogy az (m3) ütközőt az (fl) forgattyúorr pályájától kitérítsük és az (a3) kart oly helyzetbe állítsuk, amelyben az (al) kjlincs az (A) beállítótag és a beállítható gyujtórész között kapcsolatot létesít. Hogy már most a gyr

ujtót beállítsuk, az (F) forgattyút az (y) nyíl irányában tovább forgatjuk, amit akadálytalanul eszközölhetünk, mert az (m3) ütköző az (M) csapszög pillanatnyi helyzeténél az (fl) forgattyúorr pályáján kívül esik. Amint a forgattyút eredeti helyzetén túl forgattuk, az (fl) forgattyúorr a (P) rúgó (p2) fogába ütközik és azt pályájából félretolja. A (P) rúgó eközben anynyira félretolódik, hogy (pl) foga az (M) csapszöget szabadon bocsátja. A csapszög erre az (N) rúgó hatása alatt a 3. ábrán föltüntetett helyzetébe pattan vissza, amelynél az (m3) ütköző ismét az (fl) forgattyúorr pályájába nyúlik be. Egyidejűleg a (K) gyűrű a 3. ábrán látható helyzetébe forog vissza. Az (F) forgattyút addig forgatjuk tovább, amíg (f) orra az (m3) ütközőbe nem ütközik. Az (A) és (B) beállítótagokat eközben az (É, a2) és (E, D) kúpkerékát,tevések ellenkező irányában a (C) tokhoz viszonyítva 360°-kal forgatják el. Miután a (kl) kilincs már a beállítási művelet kezdetén befogódzásra kész állapotban volt, az (A) beállítótagot a beállítható gyújtórésszel abban az esetben is kapcsolja, melyben az a kilincs már közvetlenül a tulaj donképeni beállítási művelet megindítása után eléri a beállítható gyujtórész megfelelő nvugaszát. A leírás bevezető részében említett hátrány ezáltal ki van küszöbölve. Amint az (al) és (bl) kilincsek a gyújtó megfelelő nyugaszaiba fogództak, megkezdődik a beállítható gyujtórész beállítása. A beállítás közbea az (a3) kar (a7) orra a (K) gyűrű belső (k4) palásitföliiletón csúszik ós kevéssel előbb, mint az (fl) forgattyúorr az (m3) ütközőbe ütközik, az (a(>) rúgó hatása alatt a (kl) nyugaszba fogódzik, minek folytán az (A) beállítótag és a beállítható gyujtórész között a kapcsolat önműködően oldódik. Amint az (fl) forgattyúorr az (m3) ütközőbe ütközik, a beállítóberendezés- összes részei ismét azt a helyzetüket foglalják el, amely a működési mód leírásának alapjául szolgált A gyújtó most már a kívánt módon be van állítva. Megemlítjük még, hogy a beállítóberendezést akként is működtethetjük, hogy a beállítási művelet megkezdése előtt az (M) csapszöget az (F) forgattyú működtetése nélkül, pl." akként toljuk a 3. ábrán látható helyzetből a 4. ábrán látható helyzetbe, hogy az (m3) ütköző homlokfölületére ujjunkkal nyomást gyakorolunk. Amint a 3. és 4. ábrából könnyen látható, az (al) kilincset ily módon is lehet működésre kész helyzetébe hozni. Ez esetben az (F) forgattyút eredeti helyzetéből mindjárt az (y) nyíl irányában forgathatjuk (1. ábra). Természetes, hogy az (al) kilincset a találmány lényegének érintése nélkül más eszközök segélyével is lehet a 3. ábrán, látható helyzetéből a 4. ábrán látható helyzetébe állítani. • ' Szabadalmi igényeli: 1. Gyujtóbeállítóberendezés!, melynek két a gyújtó beállításánál egymással ellenkező irányban forgatott beállítótagja és oly szerkezete van, amelynek segélyével a beállítható gyujtórész és a megfelelő beállítótag kapcsolata legkésőbben a beállítási művelet végén önműködően oldódik, azáltal jellemezve, hogy a kapcsolás oldására szolgáló ama (a3, a7) és (K, kl) részek, amelyek együttműködése az állítómozgás végén az (al) kapcsolótag önműködő oldását eszközli, oly mó-