75971. lajstromszámú szabadalom • Dobalakú tölténytár lőfegyverek számára

- 2 eebbé válik és az ágyazatnak eltorzulása is elkerültetik. Ezen tölténytárnál nincsen szükség a szétszedést lehetővé tevő különleges szerkezetre a fegyverből való kihúzásra vagy kilendítésre, mert úgy a gyakori megvizsgálás, mint töltényki szedőnek alkalmazása is fölösleges. A tölténytárnak egész szerkezete ugyanis csupán három, erősen méretezett részből, nevezetesen a dobból, a töltényadogatóból és az adogatórúgóból áll. A mellékelt rajzban a találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a talámány szerint szerkesztett tölténytárral ellátott fegyvert részben oldalnézetben, részben metszetben, a tölténytár megtöltése előtti állapotában láttatja. A 2. ábra ugyanannak harántmetszete. A 3. ábra harántmetszet a tölténytárnak megtöltött állapotában. A 4. ábra a tölténytárnak összeállítását szem élteti. Az 5. ábra a závárzati tokon átfektetett harántmetszet. A 6. és 7. ábrák a dob végnézetei. A 8. ábra az adogatónak oldalnézete. A 9. és 10. ábrák annak végnézetei. A 11. ábra a legfölső tölténynek a csőbe való behelyezés közben történő, rézsútos helyzetbe való állításának módját szemlélteti nézetben és két (V—VI. és VII— VIII.) harántmetszetben. A 12. ábra a závárzatnak hüvelylökő rúdját látatja. A legfölső töltény a 3. ábrán látható módon pontosan a középen, a csőtengely alatt fekszik és ezen helyzetében a sajátosan alakított, egész hosszában a töltény palástfölületének megfelelő, merev (19) oldaltámasz segélyével tartatik meg, mely a tölténylehuzatnak (az átmeneti kúpnak és a hüvelynyaknak) megfelelő lépcsőzettel bír (4. ábra). A legfölül fekvő töltény függélyes irányú megemelkedésének meggátlására a (p) tölténytartó szolgál (3. ábra). A töltények, a" (t) adogató elforgatásakor (1. ábra), az (S) dobban rézsútosan emelkedő (20) hasítékba (2. ábra) tolatnak, ahol mindaddig megemeltetnek, míg a legfölső töltény a (19) támaszhoz nem ér. Ezen pontosan alakított (19) támasz á toknak (9) furatával (5. ábra) közlekedik, mely a (k) toknak hátsó lapján kezdődik, az egész tokon a közép furat alatt végigvonul és a töltény alakjának megfelelő alakban az (S) dob és a (k) toknak töltési kivágása között (2. ábra) folytatódik. A (9) furat (5. ábra) és az (S) dob (2. ábra) között szükséges közlekedés az ugyancsak megfelelően lépcsőzetesen ki képezett, rézsútosan végződő (20) hasíték (5. ábra) segélyével van létesítve. Minthogy ezen (20) hasítéknak belvilága a töltény alakjának teljesen megfelel, a legfölső töltény a csőbe való betoláshoz szükséges rézsútos állásba jut dacára annak, hogy a lövedékcsúcs számára föl futási fölülest nincs is alkalmazva; a töltény erélyesen és igen gyorsan fog megemeltetni, mert a lövedékcsúcs szorosan a cső alatt fekszik. A töltény tengelyének ezen rézsútos helyzetbe való állítását a 11. ábra világosan szemlélteti. A töltény mentén rajzolt (19—19) szakadozott vonalak az említett metszetekben is látható merev, oldalas támaszföliiletet szemléltetik. Minthogy a (20) hasíték az V—VI. metszetben szélesebb, mint a VII—VIII. metszetben, a töltény a rövid (21) elöntői ásnál a VII—VIII. metszet helyén a (22) darabbal megemeltetik; ha ezen darabot az oldalnézetben ugyancsak u VII—VIII. metszet helyén fölrakjuk, megkapjuk a lövedék csúcsánál ennek számára a (23) magasságig történő megemelés mértékét, mely lehetővé teszi azt, hogy a töltény kényelmesen jusson a töltőűrbe. Az előretolás kezdetén a tölténynek hátsó részét a (p) tölténytartó (3. ábra) lesülyesztve tartja.