75967. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előrefutó csővel bíró lövegeknél az előrefutás sebességének szabályozására

- 5 — szolgáló ütköző és az elcsattantó emelő között elrendezett második, kikapcsolható ütközőt lehetne a gyakorló töltényekkel való lövésre berendezni. Ezek ugyanis oly gyenge visszalökést létesítenek, hogy az ütköző eléréséig az akkumulátor által a csőben fölhalmozott energiát a lökés el nem pusztíthatja, annál kevésbbé viheti a csövet kezdő állásába vissza. Ha már most a kezelőlegénység a csövet úgy mint eddig, minden lövés után kézzel kénytelen a kezdőállásába visszaállítani, a löveget komoly esetben megfelelően kezelni nem tudja. Ha azonban a második ütköző az elcsattantóemelőhöz oly közel van alkalmazva, hogy a cső a gyakorlótöltény kilövéséig csak igen kevés energiát vehet föl, az eredő visszalökés elégséges lesz a csőnek a töltőállásába való visszaállítására és a folyamat, ugyanaz fog lenni, mint az éles töltéssel való lövésnél. Megemlítjük még, hogy az ütköző beállíthatósága arra is fölhasználható, hogy az akkumulátorfeszültség csökkenésénél, vagy ha a csővezetékben nagyobb súrlódás lép föl, az utat, melyen az akkumulátor hat, kisebbíthessük vagy nagyobbíthassuk. Hogy az akkumulátort rugók, gummi, levegő, lendítőtömeg stb. képezi-e, az mellékes. A 4—6. ábrán találmányunk oly foganatosítási alakja látható, melynél a (h) ütköző, amelybe a (G) elcsattantóemelő ütközik, a fölső lövegtalppal fix módon van kapcsolva. A (h) ütköző és (G) elcsattantóemelő való távolsága akkora, hogy az akkumulátor még a legnagyobb elevációnál — és ha különböző tölteteket használunk — ínég a legkisebb töltetnél is a kellő előrefutási sebességet létesítse a töltet föllobbanásának pillanatában. Annak az útnak hosszát, melyen az akkumulátor a csőre hat, az akkumulátornak a csőre gyakorolt nyomásának cX:

b:> vagy később történő kikapcsolásával szabjuk meg. Az (A) cső (a, a) vezetőpofáival a (B) fölső lövegtalp (b) vezetékéin van vezetve és alátámasztva, az akkumulátort a (C) rúgó képezi, melynek hátsó támasztékát a fölső lövegtalppal mereven kapcsolt és az (F) rúgóvezetőrúd vezetésére szolgáló (E) vezeték képezi,.míg mellső támasztéka a rúgóvezetőrúdra lazán fölhúzott (c) korong, mely a rúgóvezetőrúd (f) gyűrűjére támaszkodik. Az (al) estitoldat az (F) rúgóvezetőrúd mellső végét az (A) csővel köti össze, miáltal a rúgó a csőre hat. A felső lövegtalp az (L) alsó lövegtalp (k, k) csőcsapágyaiba ágyazott (il, il) csőcsapjai körül leng, ezek a (B) fölső lövegtalppal mereven kapcsolt (J) csőcsaptartókon vannak fölerősítve. A (B) lövegtalp és (A) cső eleválására és deprimálására az alsó lövegtalpba ágyazott (M) tengely szolgál, melyre a fölső lövegtalppal kapcsolt (O) fogasívbe fogódzó (N) fogaskerék van ékelve. A fölső lövegtalp mellső elzárásának belső csavarmenetei vannak, melyekbe a (P) szabályozódarabnak hátsó, megfelelő (p) menetekkel ellátott része van becsavarva. Ezenkívül a szabályozódarab x hátsó részének egy ürege is van, melynek átmérője a rúgóvezetőrúd (f) gyűrűje átmérőjénél' valamivel nagyobb. A szabályozódarab mellső (pl) vége egész hosszán fogazva van, eme fogazásba pedig a keskeny (Q) fogaskerék fogódzik, melynek tengelye a, fölső lövegtalp (R) Csapágyába van ágyazva. Ez a tengely a hajlékony (S) tengellyel van összekötve, melynek másik vége ismét a lövegtalp (u) tengelyén fölerősített (T) csapágyba ágyazott tengellyel van kapcsolva. Eme tengely a magasságiránygép (M) tengelyére ékelt (W) kúpkerékbe fogódzó (V) kúpkereket viseli. Ha a vízszintes helyzetében ábrázolt csövet leadása céljából szabaddá teszsziik, a (C) akkumulátor a csövet mind- -addig gyorsítja, míg a (c) korong a (P) szabályozódarab hátsó (p) részének szélébe nem ütközik, mialatt a cső az (s) utat tette meg. Ettől kezdve a cső az akkumulátor hatásától menten végzi útját,