75966. lajstromszámú szabadalom • Előrefutó csővel bíró löveg

— 2 — ságát főleg a csőnek az akkumulátor által előidézett előrefutása okozza, főleg azért, mert az az idő, mely alatt az előrefutás végbemegy, aránylag igen tetemes és a cső útja is hosszú. így pl. ha föltételezzük, hogy a löveg, előrefutása szabványos hátrafutócsővei biró löveg hátrafutásával egyenlő, az előrefutáshoz szükséges idő körülbelül ötvenszerese annak az időnek, mely hátrafutócsőnél szükséges, hogy a lövedék a csövön áthaladjon, mi — mint a leírás kezdetén említettem — az indulási hibákat okozza. Tehát könynyen belátható, hogy az alsó lövegtalp — és ha a fölső lövegtalp evvel szilárdan van összekötve — a fölső lövegtalp elfordulás szöge is lényegesen nagyobb és szabálytalanabb lesz az előrefutócsővel biró lövegnél, mint a hátrafutócsővei biró lövegnél; ugyanez áll az indulási hibákra is. Előfutócsővel biró hajlólövegnél, ha a fölső lövegtalp az alsóval szilárdan van összekötve, a hajó ingása a cső lengéssíkjának irányában a találóbiztonságot igen tetemesen csökkentené. Nem alapozott, tehát közvetlenül a talajon álló kerekes lövegtalpnál, főleg a sarkantyúnak a talajba való behatolásához szükséges idő alatt a taaj különböző minősége következtében a fölső lövegtalp az alsó lövegtalphoz viszonyítva különböző szögek alatt állana be, tehát különböző nagyságú indulási hibákat is okozna. Hogy a hátrányok kikerülhetők vagy legalább tetemesen csökkenthetők legyenek, alkalmaztam az előrefutócsővel biró lövegeknél a leírás elején említett újítást. Az (1) ábrán előrefutócsővel biró löveg, töltésre és irányzásra kész helyzetében látható. A (2, 3) és (5) ábrák metszetek az (1) ábra (2—2), (3—3) és (5—5) vonalai irányában. A (4) ábra részletet mutat be. Az (A) csövet a cső (a-1) gyűrűje,által megszakított (a, a) hornyai az üreges (B) test gyanánt kiképezett fölső lövegtalp . (b, b) és (bl, bl) vezetőpofáin vezetik, .melyek hosszát pontozott vonalak jelzik. Az összenyomott állapotban levő (C) akkumulátorrúgó hátsó rúgó támasztéka a fölső lövegtalp (c) pereme, mellső rúgótámasztéka pedig a cső (al) gyűrűje. A rúgó központi vezetésére a csövön még két (a.2, a2) borda van alkalmazva, melyek külső radiális végei (a3, a3) bordák végeivel a rúgó belső átmérőjének megfelelő átmérőjű hengert képeznek. A fölső lövegtalp mellső és hátsó része (cl. c2) furatokban végződik, melyek az illető hengeres (a,4, a5) csőgyűrűket, mozgás térrel zárják körül. A mellső (el) furat (b, b) nyúlványokkal van ellátva, melyek az (a, a) hornyokba illenek s ennek megfelelően a (c2) furaton is alkalmazhatók az (a, a) hornyokba illő nyúlványok. • A fölső lövegtalpon a csőtengelyen át fektetett vízszintes síkban a (D, D) csőcsapok vannak fölszerelve, melyek az alsó (E) lövegtalp (El, El) csőcsap .ágyaiban vannak ágyazva és amelyelv körül eleyáció megadása végett a fölső lövegtalpot elforgatjuk. A csőcsap tengelye vízszintes irányban a fölső lövegtalp és a cső közös súlypontja előtt van, eme részek összes súlyát a (P) betű jelzi: ennek következtében a lövésre és töltésre kész cső a fölső lövegtalpat az óramutató mozgása irányában törekedik forgatni Ezt a magasságirányzó (F) gép akadá lyozza meg, melynek belső (f) orsója fölső végén (f 1) csapszöget tart, mely az irány gép (f2) fülének fölső szélére tá maszkodik. A fül hosszúkás alakú, hogy az (fl) orsószög az iránygép füléhez vi szonyított és a rajzban nyilak által ha tárolt (w) nagyságú mozgást végezhessen. Ha az irányzásra és töltésre kész (A) csövet a lövés leadására, fölszabadítjuk, azt a (C) rúgó gyorsított mozgással előretolja. A rúgó által-a (B) fölső löveg talp (c) peremére hátrafelé gyakorolt nyomást levonva ebből a csőnek az, (a, a) hornyokban föllépő súrlódását, a (R, *