75942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi, állati vagy ásványi eredető anyagok kilugozására

Meerlplent 1920. évi február hó 27-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS • 4 75942. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés növényi, állati, vagy ásványi eredetű anyagok kilúgozására. ELEKTRO-OSMOSE AKTIENGESELLSCHAFT (GRÁF SCHWERIN GESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1919 február hó 25-ike. Elsőbbsége 1915 január hó 9-ike A kémiai technikában gyakran előfordul az a föladat, hogy növényi, állati, vagy ásványi eredetű anyagokat, főleg finoman elosztott alakban lévőket kimossunk, vagy kilúgozzunk. Igen gyakran előáll ez a föladat pl. finoman elosztott anyagoknak szűrősajtókon való kezelésekor. Miután ezekben a készülékekben az anyagot bizonyos fokig víztelenítették, gyakran van arról szó, hogy sókat, festőanyagokat, vagy efféléket vonjanak ki belőle akár azért, hogy kilúgozzák az anyagot, tehát a sóoldatot kikapják belőle, akár pedig azért, hogy az anyagot megtisztítsák, azaz megszabadítsák a benne oldott vagy belékevert testektől. Ez a kimosás a szokásos szűrősajtóknál úgy történik, hogy mosóvizet szorítanak keresztül nyomás alatt a szűrőlepényen, mely víz azután ebből a benne oldott anyagokat, tisztátlanságokat, stb. kimossa. Azt tapasztaljuk azonban, hogy ez az eljárás annál nehezebben vihető keresztül, minél finomabb a víztelenített anyag úgy, hogy bizonyos finomsági fok túllépése esetén a legerősebb nyomás sem képes már a mosóvizet a szűrőlepényen keresztülszorítani. Gyakran tapasztalható az is, hogy a kiadós mosás dacára bizonyos alkatrészek maradnak még vissza a szűrőlepényben, melyek tehát vagy veszendőbe mennek, vagy tisztátlanítják az anyagot. A jelen találmány tárgya már most olyan eljárás és hozzá való berendezés, mely tetszőleges finoman elosztott ^anyagoknak alacsony nyomás mellett való kimosását, ill. kilúgozását teszi lehetővé és azonkívül az anyagnak messzemenő tisztítását engedi meg. A találmány lényege az, hogy a kimosás az elektromos áramnak az anyagra való egyidejű behatásával történik pl. azáltal, hogy az anyagot két, célszerűen perforált elektróda közé helyezzük és a mosóvizet (folyadékot) az anódán át vezetjük hozzá. A mosóvíz ekkor elektroosmotikus úton jut a lepényen át a katódához, föltéve, hogy elektronegativ anyagokkal van dolgunk; elektrepozitiv anyagoknál az anódán folyik le a víz. Ekkor a víz az anyagban lévő oldott testeket és efféléket is kimossa. Ha elektromos tekintetben többé-kevésbé aktiv jellegű alkatrészeket tartalmaz a kimosandó anyag, akkor a találmánynak megfelelő eljárásnál továbbá az tapasztalható, hogy a tisztátlanságok elkülönülése iselérhetőelektromos töltésüknek megfelelően. Savanyú és általában elektronegativ alkatrészek ugyanis