75938. lajstromszámú szabadalom • Ürlövedék gyujtó be- kihagyás és kikapcsolható késleltetéssel

_ 3 — ben, mikor a tűzsugár a lövedék fölcsapódásánál közvetlenül a lövedék robbantó töltetét éri és a lövedék a. fölcsapódás pillanatában robban szét. Ha azonban a (h3) állítógyűrű segélyével az egész gyújtót akként forgatjuk el, hogy a (d3) tűzcsatorna nyílása a késleltető' eleggyel telt (g3) furat fölött álljon, mit az jelez, hogy a háromszögletes fekete .j/íl az (1) jelzésű vonallal áll szemben, a tűzsugár csakis a (g3) furatban lévő késleltető töltet kiégése után juthat a lövedék robbantótöltetéhez. Igen természetes, hogy ebben az esetben is lehet kettőnél több furatot alkalmazni, melyek különböző égésidejű késleltető elegyekkel vannak töltve. Több késleltető eleggyel töltött furat helyett ugyanezen gyújtónál a 7. és 8. ábrán látható módon a (c3) gyújtóhüvelv fenekén egy horonyban a (k3) késleltető elegyet is elhelyezhetjük, mely a lecsapódásnál keletkező tűzsugarat ép úgy veszi föl, mint a shrapnel-gyújtó gyúelegykarikája és a háromszögletes fekete jelnek az egyik vagy másik vonalnak megfelelő beállításánál (8. ábra) a robbantó töltetet megfelelő késleltetéssel gyújtja meg. A 9. ábrán az (13) és a (pontozva jelzett) (m3) furatok nem az (a3) gyújtóhüvely fenekén, hanem ennek oldalfalában vannak kiképezve. Az (13) furat üres, az (m3) furat pedig késleltetőeleggyel van töltve. A lövedék becsapásánál a tűzsugár annak megfelelően, hogy az egész gyújtó elforgatásával a (o) és (1) vonalak szerint az egyik vagy másik furatot állítottuk-e a tűzcsatorna torkolatával szembe, az üres (13) furaton át közvetlenül, illetve az (m3) furaton át késleltetve éri a tlövedék robbantó töltetét. A 11—15. ábra egy kettősgyújtót ábrázol, melyen a találmány tárgya ugyancsak alkalmazva van. Az (a4) állítógyűríí (13. ábra) a (c4) késleltető eleggyel van fölszerelve, (11. és 13. ábra), mely a lövedék becsapásánál a tűzsugarat fölveszi és hasonló módon viszi át a robbanótöltetre, mint a shrapnel-gyújtó gyúelegy karikája. Ezeken az ábrákon a 11. ábra a gyújtó függélyes középmetszete a késleltetés bekapcsolt, a 12. ábra annak kikapcsolt állásánál, a 13. ábra a gyújtó és a késleltető eleggyel ellátott késleltetődarab vízszintes metszete, a 14. és 15. ábra pedig a késleltető darab két függélyes metszete. A gyűrűalakú (a4) késleltetődarab (13. és 14. ábra) alsó fölületén egy gyűrűalakú (a5) horony van beesztergályozva, melyet egy helyen szakít meg a (c4) késleltető elegy és a (b4) orr (állva maradt fém). Ebbe a gyűrűalakú (a5) horonyba csap a csapodógyújtó csappantyújának tűzsugara, mint azt később részletesen leírjuk. Az (a4) késleltetőgvűrűnek a 11. és 13. ábrán látható helyzeténél a (c4) késleltető elegynek előbb le kell égnie, mielőtt a csappantyú tűzsugara a (d4) durranó elegyet és így a robbantó töltetet is meggyújthatná. Ha azonban az (a4) késleltetőgyűrűt akként forgatjuk el, hogy a (c4) késleltető elegy a (d4) -durranóelegy mellett feküdjék, a csappantyú tűz-, sugara a gyűrűalakú (a5) hornyon át közvetlenül érheti a (d4) durranóelegyet és ez a robbantó töltetet közvetlenül gyújthatja meg. A késleitetőgyűrűn — mely egyúttal az állítógyűrűt is képezi — és a gyújtótesten jelek vannak, hogy a beállítás végezhető legyen. A lövedék becsapódásánál a gyújtóban lazán elhelyezett (f4) csappantyú a (h4) gyújtótű felé csapódik, a csappantyú tűzsugara az (f5, k4) furatokon az (a5) horonyba, illetve a (c4) késleltetőelegybe csap (12. és 13. ábra) és innen a (d4) durranóelegyhez megy, ennek tüze a (d5) csatornán átcsapva az (e4) robbanótöltetet gyújtja meg, mely ismét a (g6) furaton át a lövedék robbanótöltetét lobbantja föl. A 13. ábra szerint az átfúrt (a4) gyűrűn a háromszögletes (i4) jel, a gyújtó-